Beválogatták egy Európai programba az Affidea központját

Hírek - Radiológia Világa | 2018. június 27. 12:01 | Utolsó módosítás dátuma - 2018. július 17. 15:12 | Forrás: radiologia.hu, Beb

Egyelőre nemzeti és uniós szinten sincs átfogó DRL-ajánlás

Beválogatták egy Európai programba az Affidea központját

Júniustól a Péterfy Sándor Utcai Kórházban működő Affidea képalkotó  diagnosztikai központ – egyetlen hazai diagnosztikai centrumként –  bekerül az uniós sugárdózisreferencia-értékek meghatározására elindított 33 hónapos EUCLID-programba.

A 2017 augusztusában elindított 33 hónapos  program célja, hogy összeurópai szinten dózisreferencia-értékeket (DRL) határozzon meg a röntgensugárzást használó diagnosztikai vizsgálatokhoz, és ezzel az iránymutatással segítse a szükségesnél magasabb sugárdózisból adódó sugárterhelés csökkentését, és a szükségesnél alacsonyabb dózis miatt megismételni szükséges vizsgálatok arányának optimalizálását. Az uniós szinten alkalmazható dózisreferencia-értékeket meghatározását vezető egészségügyi intézmények és képalkotó diagnosztikai központok bevonásával valósítják meg.

Az Affidea Magyarországon sokat tett és tesz e téren: szoftveres dózismonitoring mellett az egyes CT-vizsgálatok jó minőségű elvégzéséhez szükséges sugárdózis-referenciák sztenderdizálásával és a kapcsolódó képkorrekciós értékek finomhangolásával az elmúlt hat évben 25-50%-kal csökkentette vizsgálatai sugárterhelését. A diagnosztikai vállalat orvos szakértői rámutatnak: a DRL-ek kialakítása különösen fontos azoknak a pácienseknek, akiknek – betegségük vagy állapotuk miatt – rendszeresen részt kell venniük CT-vizsgálaton.  

A projektgazda 2018 elején – Magyarországról elsőként – a Péterfy Sándor Utcai Kórház és Baleseti Központban működő Affidea Képalkotó Diagnosztikai Központot kérte fel a programban való részvételre. A kórház etikai bizottságának 2018. májusi jóváhagyása után a diagnosztikai központ 2018. június végén csatlakozik a programhoz.

Dr. Kardos Lilla, az Affidea orvosigazgatója elmondta: a központ a következő egy évben előre meghatározott indikációval készülő CT- és vaszkuláris intervenciós vizsgálatok dózisértékeit küldi majd el az Európai Radiológus Társaságnak, amelyeket az egyes specifikus vizsgálattípusokhoz és beállításokhoz szükséges dózisreferencia-értékek pontos meghatározásához használnak fel. Az EUCLID-program révén kialakított európai DRL-ajánlás, várhatóan benchmarkként használható majd nemzeti szinten is, illetve – szakértők szerint – ennek nyomán kötelező gyakorlattá válhat a referenciaértékek feltüntetése a leleteken.

Bár az elmúlt évtizedben több berendezésgyártó, egészségügyi intézmény és diagnosztikai szolgáltató – így az Affidea is – saját programot indított a vizsgálatok sugárterhelésének csökkentése érdekében, egyelőre nemzeti és uniós szinten sincs átfogó DRL-ajánlás – tette hozzá a szakember. Dr. Kardos Lilla ennek kapcsán felidézte: az Európai Bizottság Radiation Protection (Sugárvédelem) 109 című kiadványa már 1999-ben felhívta a figyelmet a nemzeti és az európai dózisreferencia-értékek (DRL) kialakításának és összehasonlításának szükségességére. A kiadvány arra is rámutatott, hogy a hosszabb ideig tartó intervenciós vizsgálatok fokozott sugárterhelést jelentenek, ezért esetükben különösen fontos a DRL-értékek használata. Hozzátette: az európai DRL-protokoll kialakításának szükségességét emellett az Európa Tanács 2013/59/Euratom Basic Safety Standards (Alapvető Biztonsági Előírások) irányelve is megfogalmazta.

Egyre fontosabb a CT

A képalkotó diagnosztikai modalitások többsége röntgensugárzással működik: a röntgen, a CT, mammográf és a csontsűrűség-mérő is. Az elmúlt években, a modern diagnosztikában egyre inkább hozzáférhetőkké váltak a CT-berendezések, amelyek a korábbi képalkotó eljárásokhoz képest jelentősen több és részletesebb információt adnak a páciens állapotáról.

Ennek köszönhetően az elmúlt évtizedben nemcsak a CT-vizsgálatok száma és gyakorisága nőtt meg, de részesedésük az egészségügyi sugárterhelésben is mintegy hatszorosára emelkedett. Ma a páciensek egészségügyi sugárterhelésének már több mint a fele a CT-vizsgálatokból származik.

Bár a röntgensugárzásnak lehet daganatkeltő hatása, a képalkotó vizsgálatokkor használt sugárdózisok ilyen jellegű kockázata elenyésző: még egyes életmódbeli szokásoknak, káros szenvedélyeknek is nagyobb a betegségkockázatuk. Például egy átlagos életet élő, különösebb káros szenvedély nélküli embernek 25% esélye van arra, hogy élete során daganatos megbetegedése alakuljon ki. Egy erős dohányos, alkoholfogyasztó, keveset mozgó embernél ez a valószínűség mintegy 60%-kal nagyobb.

Ehhez képest egy alacsony sugárdózisú CT-vizsgálat nyomán a daganatos megbetegedés kockázata mindössze 0,008%-kal nő. Egy röntgenvizsgálat terhelése pedig még ennél is jóval kisebb: egy alacsony sugárterhelésű CT-dózisának egytized-egytizenötöd része.