Beszámoló az ESTI téli továbbképzéséről - 2. rész
Hírek - Radiológia Világa | 2024. december 13. 06:23 | Utolsó módosítás dátuma - 2025. január 17. 12:00 | Forrás: Dr. Székely András
Átvert a Google időjárás alkalmazása...
2. nap - Átvert a Google időjárás alkalmazása
Reggel magamtól, 7 órakor kelek a tegnapi kalandok után. Hideg van a szobában, és kintről sem áradnak be a reggeli napsugarak. Elhúzom a sötétítőt, de a város pont úgy fest mint tegnap este. Talán több hó van az utakon, de a fények továbbra is mesterségesek. Lehet még mindig aludnom kellenne és rosszul értelmeztem az órát? Lemegyek a földszintre, ahol már egy másik recepciós dolgozik, és messziről hallom, ahogy magyarul cseverészik egy hölggyel. Furán indul ez a reggel is…
A reggeli olyan egyszerű és funkcionális mint a hotel, ahol megszálltam. Egyszerű svédasztal, abból is csak a legszükségesebbek. A körülöttem ülök zöme úgy fest mintha síelni menne; aláöltözős, sínadrágos emberek reggeliznek körülöttem. Persze a legtöbb valószínű nem azért jött, hogy órákon át mellkasi előadásokat hallgasson. Népszerű itt a kutyás szánkózás, lehet túrázni szöges cipőben, sífutni (ami a norvégok nemzeti sportja), motorosszánozni, bálnalesen részt venni, vagy az északi fényt vadászni órákon keresztül és ezekhez mind jól fel kell öltözni.
A magyar recepcióstól megtudom, hogy errefelé ilyenkor nem kel fel a nap. Sőt január 21-én külön ünnepséget tartanak a gyerekeknek és annak örülnek közösen, hogy onnantól egészen november közepéig lesz majd némi napfény. Az nem igaz, hogy napközben teljes sötétség van odakint, de nagyot tévedtem, amikor a telefonos Naptár alkalmazásra támaszkodva azt hittem, hogy hajnal fél 1 és 11:30 között van nap az égbolton. Ehelyett kb 9-11 óra között, ahogy az ablakon át láttam, volt egy kis szürkület, de egyébként vagy durván havazott odakint vagy szimplán sötét volt.
Az előadások 8:50-kor kezdődnek Anagha P. Parkar felvezetőjével. Elmondja hogy ebben az előadóban kezdődött minden 2018-ban. A mostani kongresszuson 3 napon át 25 előadótól 30 előadást és 3 céges bemutatót fogunk hallani. Az első előadást is ő tartja a mellkas röntgenen látható jelekről. Elmondja, hogy az ún. cervico-thoracicus jel nem hasznos, és ő már nem is tanítja, továbbá az ún fánk jel olyan amit csak az orvostanhallgatók használnak, egy ESTI tagtól elvárható hogy a PA mellkas röntgenen is lássa a kétoldali nyirokcsomó-megnagyobbadást. Korábban még soha nem hallottam a Gibraltár-szikla jelet, bár tudtam, hogy mire vonatkozik (a subpulmonalisan elhelyezkedő folyadék pont úgy emeli meg a rekeszkontúrt, hogy erre a hegycsúcsra emlékeztessen).
A következő két előadás a pulmonális hypertensióról és embóliáról szólt. Utóbbi előadásból kiemelném a módosított genfi skálát, ami teljesen objektív tüneteket vizsgál és súlyozva értékel. Láthatunk nagyon szép eseteket embóliát utánzó hydatid betegségről, sarcomáról és zsírembóliáról is. Fontos a MIP, de tartsuk szem előtt, hogy a vastag szeleteken a keskeny fali thrombus akár el is tűnhet látszólag. A leletben inkább a perifériás és centrális embólia kifejezéseket használjuk, a masszív embólia kerülendő mert az egy klinikai fogalom. És használjunk struktúrált lelet sablont!
Kávészünet után egy nagyon jó áttekintést kaptunk a HRCT-n előforduló mintázatokról. Ezt követte egy előadás a gyógyszer okozta tüdőártalmakról. Itt akuttól a krónikusig ezekkel találkozhatunk: DAD, EP, HP, OP, sarcoid, NSIP/UIP. A tünetek súlyossága ebben a sorban jobbról balra fokozódik. Bár létezik a chemotox weboldal, de a leggyakoribbak a következők: DAD (metotrexát), OP (nitrofurantoin, amiodarone, mTor inhibitorok), sarcoid (rituximab), NSIP (rituximab). Az amiodarone esetében gyakran a gyógyszer megvonás után hónapokkal is lehetnek a tüdőben eltérések.
Dr. Prosch a pneumoconiosisokról tartott egy előadást, de most nem a tartalommal voltam elfoglalva, mert legutóbbi előadása óta szintet lépett. Az előadását sok saját grafikával színesítette, melyeken tényleg látszott az alapos munka. A másik, hogy az eseteit bemutató diákon olvasható volt egy sajátos referencia szám is (pl.:F009 - a betű ez esetben valószínű a fibrosisra utal), ami gondolom abban segítség neki, hogy jobban tudja kategorizálni az eseteit, és könnyen be tudja emelni egy-egy előadásba. Mivel ma két előadást tartott megfigyeltem, hogy az utolsó apró ikonig bezáróan a teljes ppt-je személyre szabott és jól kigondolt. Mintha ugyanabból a könyvből olvasnánk egy-egy fejezetet. Ezzel szemben későbbi előadóknál cikinek éreztem a fekete háttér-fehér betűtípus alkalmazását. Ami a tartalmat illeti, meglepődve hallottam, hogy ma már ezek a betegségek elsősorban a fogtechnikusoknál jelentkeznek. És a saját illusztrációin keresztül gyönyörűen levezette, hogy például silicosisban miért a felső lebenyek dorsalis szegmensében látjuk a perilymphaticus gócokat (ott rosszabb a nyirokelvezetés, és az emberek többsége háton fekve alszik).
Szinte minden nagyobb konferencián ebéd előttre időzítik a szakmai bemutatókat. Itt az egyik német nagy gyártó felkérésére hallhattunk két előadást a tüdőrák-szűrésről és a szűréshez használható mesterséges intelligencia megoldásokról. A korai rákfelismerésen túl a tüdőszűrés fontos a kardiovaszkuláris betegségek, az ILA, az ILD és a COPD koraibb felismerésében.
Ebéd után az első előadást is dr. Prosch tartotta a sarcoid különféle megjelenéséről. Aki szeretne ebben elmélkedni annak Desai és mtsai 2023-as cikkét ajánlom, ami leírja azt a 7 fenotípust, ahogy (a szakemberek egybehangzó véleménye szerint) megjelenhet ez a betegség CT-n (https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38104579/).
Az emphysema előadásban elhangzott, hogy centrilobularis esetében, a leletben kategórizálnunk kell(ene): elenyésző, enyhe (0.5-5%), mérsékelt (5% fölött), konfluáló, előrehaladott/destruáló. A Diagnosztikai nehézséget az okozza, hogy az emberi szem a kicsi emphysemát alul-, a kiterjedt emphysemát túlbecsüli, de minIP ebben segítségünkre lehet.
Anagha P. Parkar utolsó előadása a cisztás tüdőbetegségekről szólt de sajnos inkább az olyan betegségekre tette a hangsúlyt mint a LAM, LCH, LIP, BHD és keveset beszélt a cisztás elváltozás képében jelentkező tüdőrákról. Mutatott viszont egy új entitást, amit ma már a dohányzás okozta megbetegedések között tartunk nyilván: AEF azaz airspace enlargement with fibrosis, ami diffúz cisztás tüdőbetegséget tud utánozni. Ennek még gondolkozom a fordításán. Az előttem ülő hölgyet viszont annyira nem nyűgözte le, mert a kötést továbbra sem adja fel! :)
Az utolsó blokkban az első előadást az elején nem értettem, mármint, hogy miért beszél valaki szarkopéniáról (izomerő- és izomtömeg-csökkenés) egy mellkasos tovabbképzőn. De aztán gyönyörűen levezette, hogy a jó állapotú légzőizmok milyen fontosak egy COPD, vagy egy tüdőműtét kapcsán és mutatott példákat arra, hogy milyen módszerekkel lehet megbecsülni (akár egy CT szeleten is) az izomtömeget. CT-n az L.I. csigolya magasságában kell megmérni a psoas izmokat, míg a pectoralisok tömege egyértelműen a COPD súlyossága és mortalitása szempontjából kiemelten fontos. És bevezetett számomra egy új fogalmat, ami a sarcoobesity, amiben a magas BMI-hez csökkent izomtömeg társul és mint olyan dupla rizikófaktort is jelent.
Az utolsó előadásra majdnem nem ültem be, mert eddig soha nem hallottam ezt a témát jól összefoglalva, de most végre sikerült egy angol hölgynek. A kislégúti megbetegedések vagy bronchiolitisek egy nagy téma, de még ezt is össze lehet foglalni pár diában. Direkt jelek közé tartoznak a következők: fali megvastagodás, bronchiectasia, centrilobularis gócok, rügyező-fa mintázat; ezeket a MIP technikával láthatjuk jobban. Indirekt jelek: mozaik attenuáció, levegő-csapda effektus, bronchus dilatáció; ezek a mini technikával tehetők láthatóvá. A bronchiolitiseket két nagy csoportra osztjuk: celluláris (gyulladásos) és obliteratív (fibroticus). Előbbire a direkt jelek, utóbbikra az indirekt jelek jellemzőbbek. Hiszen gyulladásos eredetű a vírusos és az aspirációs pneumonia, az RB és a HP. Fibroticus eredetű lehet a HP, rheumatoid arthritises tüdő, transzplantált tüdő, és a DIPNECH. Jó tanács, hogy ha tágabb a pulmonális főtörzs és mozaik attenuáció látható az szinte 100 százalék, hogy krónikus tromboembóliás pulmonáris hipertenzió. És ha levegő - csapdát keresünk CT-n azt W:1000, C-700 értékekkel tegyük.
A cikk eredetileg a szerző Facebook oldalán jelent meg.
A szerzőről: Dr. Székely András, a Kenézy Gyula Kórház munkatársa, saját elmondása szerint: a mellkas iránt elkötelezett radiológus.
Közösségi felületei:
YouTube: https://youtube.com/@future-rad
BlueSky: @chestradiologist.bsky.social