Az emberi szervezet olyan részleteit is látjuk, amelyeket korábban nem

Hírek - Radiológia Világa | 2023. április 06. 11:41 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. június 25. 18:19 | Forrás: medicalonline.hu

Interjú Dr. Maurovich Horvat Pállal, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinika igazgatójával

Az emberi szervezet olyan részleteit is látjuk, amelyeket korábban nem

Transzformáció zajlik a medicinában is a mesterséges intelligencia és az új technológiák hatására, kiváltképp így van ez a képalkotó eljárások esetében, ahol rendkívül dinamikusan változik a többi közt az is, hogy mit és mennyire jól látnak a radiológusok. A medicalonline.hu interjúja Dr. Maurovich Horvat Pállal, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinika igazgatójával

Medical Online: Nagyjából egy évvel ezelőtt egy új eljárással működő CT-t telepítettek a Semmelweis Egyetemre a világon telepített 25 gép egyikeként. Mit tud pontosan ez a gép a korábbiakhoz képest?

Maurovich Horvat Pál: A képalkotás talán az egyik leggyorsabban fejlődő része a medicinának. Az egyetemen egy éve telepített új photon-counting (fotonszámláló) CT valóban egyedülálló berendezés Magyarországon és a régióban is, és jól szemlélteti azt a mérnöki teljesítményt, amely lezajlott a képalkotó berendezések területén az utóbbi időben. 2005 környékén vált elérhetővé a többszeletes képalkotás. Az első CT-berendezések 4 és a 16 szeletes CT-k voltak, ezek már kellő pontossággal, térbeli és időbeli felbontással tudtak lefényképezni egy mozgó szervet, pl. a szívet ahhoz, hogy abból diagnosztikus információt kapjunk. A szelet azt jelenti, hogy hány réteg felvételt készít a gép egy körbeforgással. Kezdetben egy szelet 1 mm-es felbontású volt, majd eljutottunk a 0,6 – 0,8 mm-es szeletvastagságig, ez volt az a térbeli felbontás, ami az elmúlt 20 évben elérhető volt. Itt két lépésben alakul át a röntgenfoton elektromos jellé az energiaintegráló detektornak köszönhetően, mert először a röntgenfoton fényvillanássá alakul, ezt egy fotódióda érzékeli, és ebből lesz az elektromos jel.

Ehhez képest jelent nagy technológiai áttörést az az új eljárás, amely egy kvantumtechnológiai fejlesztés eredménye: a fotonszámláló detektor. Az itt alkalmazott, gépbe épített detektorpanel egyesével képes a röntgenfotonokat számolni, vagyis másodpercenként több százmillió fotont számol négyzetmilliméterenként. A röntgenfoton egy lépésben alakul elektromos jellé ebben az új típusú detektorban, szemben az előbb említett, hagyományos technológiájú CT-k esetében, ahol ez két lépésben történik. Valószínűleg 10 év múlva az összes CT-nek ilyen detektora lesz.

MO.: Mit jelent ez a technológiai fejlesztés a betegek oldaláról?

M-H. P.: Praktikusan ez egy olyan előrelépés, mint amikor a fekete-fehér televíziót cseréltük le színes készülékekre. Ez a színes fotográfia, vagyis nem csak az intenzitását tudjuk detektálni a röntgenfotonoknak, hanem a spektrumát is, a színeket. Tudjuk számolni és osztályozni is őket. Ez a beteg számára azt jelenti, hogy sokkal kisebb sugárdózissal tudunk dolgozni és sokkal jobb felbontású képet tudunk készíteni. Említettem korábban, hogy az elmúlt 15 évben a CT-képek felbontása praktikusan nem változott. Most van egy áttörés, mert itt le tudunk menni 0,1 mm felbontásig, vagyis olyan betegeket is meg tudunk CT-vel vizsgálni, akiket eddig nem tudtunk, olyan pici erekbe is be tudunk nézni, ahova korábban nem volt lehetőségünk.

MO.: Az alacsonyabb sugárdózis mit jelent pontosan?

M-H. P.: A háttérsugárzás Budapesten egy év alatt nagyjából 3-4 millisievert (mSV). Egy emlőszűrés is 2-3 mSv, de egy régebbi gép esetében akár 20-30 mSv-ig is terjedhet egy CT-felvétel. Az új, fotonszámláló CT esetében ez mindössze 0,5 mSv. Nagyon fontos, hogy jó gépekkel és megfelelő protokollokkal dolgozzunk, csak akkor készüljön és csak arról a területről képalkotás, amikor és amiről mindenképpen szükséges. Egyébként, ha repülővel átugrunk New-Yorkba kirándulni, az két mellkasröntgennek megfelelő sugárterhelést jelent a szervezetnek a magasabb dózisú kozmikus sugárzás miatt.

MO.: A fotonszámláló CT elsősorban a kardiológiai megbetegedések vizsgálatában hozhat áttörést?

M-H. P.: Ez nem csak a világ legjobb szív CT-je, de a világ legjobb CT-je is: a daganatos megbetegedések korai diagnosztikájára, a tüdőbetegségek, apró eltérések detektálására is nagyszerűen alkalmazható. Gyakorlatilag újradefiniálja a betegségek detektálásának időpontját, pontosítja a betegek utánkövetését, illetve sokkal hamarabb láthatjuk, hogy egy terápia hatékony-e vagy sem egy beteg esetében. Nagy előrelépést jelent abban, hogy meg tudjuk állapítani, mi zajlik a szív koszorúerébe beültetett pici fémháló (sztent) belsejében, ahova az eddigi CT-kel elég nagy kihívás volt „benézni”, vagy képet tudunk alkotni a meszes koszorúerekről is, amelyekről eddig nem születtek használható felvételek. Egy klinikai vizsgálat során megnéztük, hogy ezzel a géppel valóban pontosabbak vagyunk-e, kevesebb esetben kell-e a képalkotó vizsgálat után a beteget szívkatéteres laborba küldeni. Az eredményeink szerint 50 százalékkal kevesebb esetben kellett továbbirányítani a betegeket szívkatéteres vizsgálatra a hagyományos detektorral rendelkező szív-CT-hez képest, mert egész egyszerűen ezzel a géppel jobban látunk.

További részletek a teljes interjúban