Esperanto I.
Az ESR továbbfejlesztett klinikai audit útmutatója
Kedves Olvasó!
Az ESR útmutatóját a
Debreceni Egyetem
Kenézy Gyula Egyetemi Kórház,
Központi Radiológiai Diagnosztika munkatársai fordították:
Szűrösová Tünde, dr. Bodnár Barbara, dr. Reznek Izabella, dr. Fekete Balázs Imre, Didi Annamária, Kis András, Veres Gergő, Kovács Károly, Lengyel Bálint, Zsolnai Péter, Laczkó József, dr. Székely András, dr. Lánczi Levente, dr. Bézi István.
A munka/fordítás célja az volt, hogy miközben megismerik és a mindennapi gyakorlatban is bevezetik, minden magyarországi képalkotó diagnosztikai egység részére, hozzáférhető módon elérhetővé tegyék.
Forrás oldala: https://www.myesr.org/quality-safety/clinical-audit
Forrás dokumentuma: https://www.myesr.org/media/4735
Tartalom:
- Esperanto – Cél és Hatáskör
- Klinikai audit és klinikai irányítás – Bevezetés
- Klinikai audit - az ESR és a jogi perspektíva
- Mi a klinikai audit
- Klinikai audit hatásköre és jelentősége
- Az audit ciklus módszertana
- Klinikai audit vs kutatás
- Klinikai audit elvégzése
- Klinikai Audit
- Osztályon belüli vs. kívüli és az ellenőrzéshez való viszony
- Az ESR Klinikai Audit Eszköz
- Összegzés
- Referenciák
- Függelékek (következő cikkben: Esperanto II)
Esperanto – Cél és Hatáskör
Az Esperanto második kiadásában a továbbfejlesztett klinikai audit útmutató mellett az audit sablonok kibővített tárházát találjuk. A dokumentum célja, hogy az európai radiológiai osztályokon ismertebbé tegye a klinikai audit fogalmát és segítse annak megértését.
Az Esperanto nagy hangsúlyt fektet az ionizáló sugárzást használó orvosi vizsgálatok szabályozására vonatkozó kötelező és jogilag előírt auditra. A dokumentum kiterjed az olyan (nem kötelező) klinikai audit folyamatokra is, melyek a szolgáltatással és a klinikai gyakorlattal kapcsolatosak. E dokumentum több audit sablon mintát is tartalmaz, amelyek megkönnyíthetik a helyi osztályok részvételét az audit folyamatokban.
Ez a klinikai audit útmutató azt is részletezi, hogyan valósulhat meg az audit egy radiológiai osztályon: osztályszintű belső ellenőrzés (az útmutató kiemelt célja), külső ellenőrzés (ami több osztályra vonatkozhat; esetleg egy országos szervezet végzi) vagy külső irányítással végrehajtott belső ellenőrzés. A klinikai audit kiemelt jelentőséggel bír a BSSD-ben (Basic Safety Standards Directive) előírtak szerint, illetve hasonlóan lényeges az audit és az illetékes nemzetközi sugárvédelmi hatóság által végzett felülvizsgálat közötti kapcsolat is.
Várható, hogy azoknál az osztályoknál, ahol a klinikai audit folyamatát korán beépítik a mindennapi gyakorlatba, prioritást fognak élvezni a kötelező, jogilag előírt sugárvédelmi ellenőrzések. A nem kötelező klinikai auditban való részvétel jelentősége a betegellátás- és az eredmények javítása terén is elismert és ösztönzött.
Klinikai audit és klinikai irányítás – Bevezetés
A klinikai audit, mint koncepció a modern egészségügyi ellátásban, az 1990-es évek végén, a klinikai irányítás folyamatának részeként jelent meg. Az audit fontos eszköz a klinikai irányításban, és felhasználható a betegellátás-, a biztonság-, a tapasztalatok- és az eredmények javítására. A klinikai audit fogalmát a későbbiekben definiáljuk ebben a dokumentumban.
A klinikai irányítást olyan keretrendszerként határozzák meg, amelyen keresztül az egészségügyi szervezetek felelősségre vonhatók szolgáltatásaik minőségének folyamatos javításáért és a magas szintű ellátás biztosításáért olyan környezet kialakításával, amelyben a minőségi klinikai ellátás prosperálhat. A klinikai irányításnak hét pillére van:
- Szolgáltatási felhasználó, gondozó, nyilvános részvétel
- Kockázatkezelés
- Klinikai audit
- Személyzet / személyzet menedzsment
- Oktatás és képzés
- Klinikai hatékonyság
- Klinikai információk
Ezek a struktúrák és folyamatok teljes mértékben integrálódnak az egészségügyi irányítás egyéb aspektusaihoz, beleértve a következőket:
- Pénzügyi irányítás
- Információs / informatikai irányítás
- Kutatási irányítás
Klinikai audit - az ESR és a jogi perspektíva
Az ESR együttműködik más szervezetekkel, köztük az Európai Bizottsággal és az Európai Sugárvédelmi Hatóságok vezetőivel (HERCA- Heads of the European Radiation Protection Competent Authorities) a betegbiztonság és az ellátás minőségének javítása érdekében egész Európában.
A klinikai audit különösen fontos a radiológusok számára, nemcsak azért, mert egész Európában az egészségügyben egy hasznos és elfogadott eszköz, aminek az egészségügyi szolgáltatások részének kellene lennie, hanem azért is, mert a 97/43/Euratom az orvosi expozícióról szóló irányelvbe bekerült, amelyet később leváltott az ionizáló sugárzás használatára vonatkozó átfogó alapvető biztonsági előírásokról szóló irányelv (2013/59 / Euratom tanácsi irányelv [1], BSSD).
Felismerve, hogy a klinikai audit már a jó egészségügyi gyakorlat része, és erre vonatkozóan nemzeti normák léteznek, egyik irányelv sem kötelező előírás. Az ezen irányelveket tárgyaló tagállamok, az Európai Bizottság tisztviselői és végső soron az EU Tanácsa felismerték a klinikai audit fontosságát a szélesebb körű egészségügyi környezetben, és nem akartak olyan jogi eszközzel élni (az Európai Bizottság irányelvével), amely nem lenne előnyös vagy szükségtelen feltételeket határozna meg.
A BSSD 2014. február 6-i hatálybalépése után a tagállamoknak négy éve állt rendelkezésükre (azaz 2018. február 6-ig), hogy érvénybe léptessék azokat a törvényi-, rendeleti- és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. A BSSD szerint a „nemzetközi eljárásokkal összhangban” végzett klinikai audit kötelező és jogi követelmény az Európai Unióban. A BSSD jelentős hatást gyakorolt az európai radiológiai gyakorlatra a sugárvédelem számos területén, többek között:
- Alapvető biztonsági előírások meghatározása az ionizáló sugárzás veszélyei ellen
- Nyomatékosítás az orvosi expozíció szükségességének igazolását illetően
- A beteg tájékoztatási követelményeinek bevezetése
- A radiológiai eljárásokból származó dózisok rögzítésére és jelentésére vonatkozó követelmények megerősítése
Az irányelvek a tagállamoknak szólnak, és az Európai Bizottság inkább azt preferálja, ha a tagállamok az előírásoknak törvényhozás révén és nem adminisztratív módon felelnek meg. Mindazonáltal azt a tagállam határozza meg pontosan, hogy ezek a követelmények miként teljesülnek nemzeti jogszabályaikban. Ennek során az irányelv nyílt megfogalmazását kell használni a meglévő jogszabályokkal és adminisztratív eljárásokkal való összhang biztosítása érdekében.
Mivel a BSSD átültetésének és végrehajtásának a helye a tagállam, a klinikai audit nem hagyható teljes mértékben a szakmai testületekre.
Mindazonáltal számos európai bizottsági tisztviselő úgy véli, hogy a klinikai audit napi szinten befolyásolhatja az egészségügyi ellátást.
Elismerik, hogy az audit, miközben a szabályozási megfelelés lényeges része, önmagában nem javíthatja a betegbiztonságot és a betegellátást, és kulcsfontosságú a helyi ellenőrzés szerepének megértése valamint a helyi szakemberek aktív részvétele az ellenőrzési tevékenységben, valamint a rendszeres minőségbiztosítás és a betegellátás folyamatos javítása.
Az irányelv nem hivatkozik kifejezetten a belső auditra (beleértve az önértékelést is), a külső ellenőrzésre vagy az olyan belső auditra, ami külső irányítással zajlik.
Ez szerepel az Európai Bizottság RP No.159 dokumentumában - Az orvosi radiológiai gyakorlatok klinikai ellenőrzésére vonatkozó európai iránymutatások alatt. (diagnosztikai radiológia, nukleáris medicina és sugárterápia) [2].
A klinikai auditot a tagállamoknak a BSSD 58. cikk e) pontjában leírt követelményeinek megfelelően kell elvégezniük. Ezeket az ellenőrzéseket számos módon lehet elvégezni, összhangban a tagállamon belüli klinikai audit egyéb meghatározott eljárásával, de bármi legyen is az, szükség van olyan képalkotó szakemberekre, akik a klinikai audit követelményeit értik és azt alkalmazni tudják a sugárvédelemmel kapcsolatos jogalkotási struktúra keretében. Ha a tagállami szabályozó hatóság a nemzeti jogszabályok szerint végez ellenőrzést, valószínűleg megvitatja a klinikai audit folyamatokat az engedély jogosultjaival, valamint megvitatja a részleteket az intézmény radiológiai és sugárvédelmi szakembereivel. Az egészségügyi ellátásban és különösen a radiológiában az engedély jogosultja rendszerint az a jogi szervezet („a BSSD-ben említett vállalkozás”), amely a létesítményben végrehajtott gyakorlatokért (vagy tevékenységekért) felelős, beleértve a radiológiai osztályt is. Az engedélyt egy nemzetközi hatóság adja ki, és az engedélyezett tevékenységre vonatkozó korlátozások vagy feltételek révén szabályozási ellenőrzést biztosít. A szervezet biztosítja a keretrendszert, amelyen belül a klinikai tevékenységek zajlanak, míg a radiológiai szakemberek felelősek lesznek a konkrét intézkedésekért, mint például az indoklás és az optimalizálás.
Elismerve egyedülálló és kulcsfontosságú pozícióját ebben a folyamatban, az ESR együttműködik az érdekelt felekkel a BSSD megvalósításának megkönnyítése érdekében:
- Az egészségügyi szakemberek tudatosságának növelése a klinikai audit lényegéről, elveiről és gyakorlati kivitelezéséről a radiológiában [3].
- A BSSD-ben vázolt fogalmak és az irányelvben említett klinikai audit fontos szerepének megértésében és elterjedésének előmozdításában.
- Az egészségügyi szakembereknek és a radiológiai osztályoknak egy ellenőrzési útmutató és eszköztár biztosításában a hatékony klinikai audit támogatására.
Mi a klinikai audi?
A BSSD-ben meghatározott klinikai audit:
„Az orvosi radiológiai eljárások szisztematikus vizsgálata vagy felülvizsgálata, amelynek célja a betegellátás minőségének és eredményének javítása a strukturált felülvizsgálat révén, melynek során az orvosi radiológiai gyakorlatokat, eljárásokat és eredményeket a jó orvosi radiológiai eljárásokra vonatkozó elfogadott normák alapján megvizsgálják, és, ha szükséges, a gyakorlatokat módosítását, illetve új szabványok bevezetését szorgalmazzák.” [1]
Vagy egy másik definíció:
„Az ellenőrzés magában foglalja a betegellátás minőségének javítását a jelenlegi gyakorlat és a szükséges módosítások figyelembevételével” [4].
A klinikai ellenőrzés 3 alapelemet tartalmaz: - [4]
- Felismerhetően magas szintű ellátás
- Átlátható felelősség és elszámoltathatóság a szabványokért
- A javulás állandó dinamikája.
A minőségfejlesztés (QI) részletes megvitatása túlmutat ezen dokumentum keretein, azonban a klinikai audit egy QI ciklusnak tekinthető, amely az ellátás hatékonyságának mérését jelenti a megállapított / bevált szabványokkal szemben. A jó minőségű egészségügyi ellátásnak biztonságosnak, hatékonynak, betegközpontúnak, időszerűnek, eredményesnek és méltányosnak kell lennie.
Klinikai audit hatásköre és jelentősége
A magas színvonalú klinikai audit többféleképpen lehet előnyös a betegek és a radiológiai osztályok számára:
- Támogatja és elősegíti a magas színvonalú orvosi ellátást
- Nevelési, oktatási és interdiszciplináris együttműködési lehetőségeket biztosít
- Az ellátás minőségének fejlesztésére is használható
- Lehetővé teszi az osztályok számára, hogy demonstrálják elkötelezettségüket a BSSD-ben (Basic Safety Standards Directive) felvázolt beteg / személyzet biztonsági és megfelelőségi követelmények felé.
A klinikai auditnak széles ajánlott potenciális hatásköre [3] van, mely a betegellátási útvonal valamennyi összetevőjét lefedi a struktúra, folyamat és eredmény kategóriákban.
- Struktúra – magában foglalja a hatásköröket, szakmai szerepeket, sugárvédelmi felelősségeket, helyiségeket, berendezéseket és az információs rendszereket.
- Folyamat – indoklási és beutalási folyamatok, protokollok, optimalizálási folyamatok, betegdózis értékelés, képminőség, sürgősségi eljárások, kép illetve adatátvitel megbízhatósága
- Eredmény – magában foglalja a vizsgálatok eredményeinek rövid és hosszú távú nyomon követését szolgáló módszereket. Az eredmény auditok általában a leginkább munkaigényesek, ugyanakkor igen hatékony adatokkal szolgálhatnak.
Az audit ciklus módszertana
A komplett audit egy lépéssorozatot, az „ellenőrzési ciklust” foglalja magában, lásd az alábbi ábrán:
Amennyiben egy klinikai audit felfedi, hogy nem sikerült megfelelni a szabványoknak, ez megerősíti a szolgáltatásfejlesztés szükségességét. Az audit egyik kulcsfontosságú eleme az újbóli ellenőrzés (re-audit) a gyakorlat változtatás(ok) végrehajtása után, mellyel kimutatható, hogy a szolgáltatás javult, így lezárulhat az ellenőrzési ciklus. A radiológiai ellátás bizonyos aspektusai (különösen a sugárvédelem körében és a BSSD-ben leírtak szerint), például a diagnosztikai referenciaszintek (DRL) alkalmazása és felülvizsgálata esetében az auditokat periodikusan ismételni kell. Az időzítést a helyi illetve nemzeti protokollok alapján kell meghatározni. Az ellenőrzést attól függetlenül is ismételni kell, hogy a célok teljesülnek vagy nem. A diagnosztikai referenciaszint mérések esetében a dóziscélok folyamatos betartása szükséges, amennyiben a cél nem teljesül, a változtatásokat dokumentálni kell.
Klinikai audit vs kutatás
A klinikai auditot csakúgy, mint a kutatási projekteket etikai keretek között kell végrehajtani, védve a betegek és a személyzet identitását. Van néhány alapvető különbség a klinikai audit és a kutatás között [4]. Alapvetően a klinikai audit függetlenül attól, hogy szabályozó vagy nem szabályozó (a szolgáltatás nyújtáshoz vagy klinikai gyakorlathoz kapcsolódva) a célok illetve szabványok betartásán alapul. A szabályozó auditok szabványai rögzítettek és kötelezőek [1].
KLINIKAI AUDIT |
KUTATÁS |
Szabványokon alapuló – a szabványok lehetnek rugalmasak, például a jó gyakorlatra vonatkozó iránymutatások alapján |
Célja a legjobb gyakorlatok kialakítása |
Kiértékeli, hogy a klinikai gyakorlat illetve a szolgáltatások megfelelnek-e a szabványoknak |
Gyakran egy egyszeri vizsgálat, egy új elmélet tesztelésére |
Specifikus és helyi, gyakorlaton alapuló, előfordulhat, hogy a megállapítások nem vihetőek át más beállításokra |
Úgy tervezték, hogy a megállapítások replikálhatóak és átvihetőek |
Célja a szolgáltatások fejlesztése |
Célja új ismeretek megteremtése |
Klinikai audit elvégzése
A klinikai audit sikeres lebonyolításának számos szakasza van. Egy üres audit mintasablon látható az 1. függelékben.
A 2. függelék tartalmazza az ionizáló sugárzással járó orvosi expozíciót szabályozó audit sablont. A 3. függelékben egy nem szabályozó, szolgáltatásnyújtásra és klinikai gyakorlatra vonatkozó sablon található.
Az alábbiak a klinikai audit elvégzésének folyamatát ismertetik. Az ebben a szakaszban szereplő pontok segíthetnek a 2. és 3. függelékben szereplő audit sablonok további kiegészítésében.
AZ AUDIT CIKLUS LÉPÉSEI
- Válasszon egy témát, határozza meg a célokat és az audit címét
Audit témák: - Magas prioritású kell legyen
- Lehet kötelező jellegű (BSSD-vel kapcsolatos)
- Vagy fontos lehet klinikai okokból, pl. magas kockázatú vagy magas rizikójú eljárás
Az audit témája legyen:- specifikus
- mérhető
- megvalósítható
- Erőforrások azonosítása. Határozza meg az audit vezetését illetve az adatgyűjtéshez és elemzéshez szükséges személyzeti és időforrásokat.
- Határozza meg az audit szabványokat
- Általában cél %-ban kifejezve
- A témától függően lehet minimum szabvány vagy optimális (szándék) szabvány
- A szabványok rendszerint a szakirodalom, nemzeti és nemzetközi illetve helyi irányelvek alapján, az érdekelt felek között folytatott konzultációból származnak.
- Bizonyos témakörökben a helyi audit csoportoknak van mozgásterük a megfelelő szabványok meghatározására, azonban egyéb területeknél különösen a BSSD-n belüli sugárvédelmi szabványok esetén a szabványok rögzítettek és kötelezőek.
- Ellenőrizendő elemek és változók megerősítése
- Adatgyűjtés
- Határozza meg az adatforrásokat, kézi vagy elektronikus gyűjtés
- Határozza meg, hogy retrospektív vagy prospektív adatgyűjtés történjen
- Minta részletei
- Adja meg az adatgyűjtés időtartamát
- Minta méret megállapítása valamennyi kategóriában, pl. a betegek száma, vizsgálatok száma
- A minták mérete függ az értékelt területtől, a begyűjtendő adatok mennyiségétől, az adatgyűjtés egyszerűségétől és a rendelkezésre álló erőforrásoktól
- Adatelemzés
- Hasonlítsa össze a tényleges teljesítményt a beállított szabványokkal
- Vizsgálja meg, hogy a szabvány(ok) illetve cél(ok) teljesülnek-e
- Dokumentálja a nem teljesült szabványok okait, lehetőségeit
- Cselekvési terv, fejlesztések készítése
- Prezentálja az audit eredményeit a helyi klinikai / osztályos csapatoknak
- Készítsen cselekvési tervet, melyben meghatározza az elvégzendő változtatásokat személyekhez és időperiódushoz kötötten
- Egyeztessen időpontot re-auditra, mellyel kiértékeli a változtatások hatásait vagy megőrzi a legjobb gyakorlati célok betartását, ezáltal befejezi az audit ciklust.
Klinikai Audit
Osztályon belüli vs. kívüli és az ellenőrzéshez való viszony
A radiológiai osztályon belüli ellenőrzés ajánlott, mint szisztematikus és folyamatos tevékenység. Az auditoknak magas klinikai prioritással kell rendelkezniük, amelyek több szakember munkáját és együttműködését is magába foglalják. A klinikai, rendszeres audit kötelező osztályszintű aktivitásként szerepel a BSSD-ben, kiváltképp fokuszálva az olyan kulcs radiológiai gyakorlati területre, mint a sugárzás. A radiológiai osztályokon végzett klinikai ellenőrzésnek bizonyítania kell, hogy megfelel a BSSD átültetésére irányuló nemzeti jogszabályoknak.
A szabályozási audit nagy részét fogja képezni a klinikai audit programoknak. Ezek a szabályozási auditok abszolút követelményeket írnak elő. Amikor ezeket helyi szinten hajták végre, használhatók lesznek arra, hogy az (illetékes nemzeti sugárvédelmi hatóságok által végzett) ellenőrzések folyamatát kiegészítsék. Az ellenőrzés a BSSD követelménye. Az ilyen auditok bizonyítékára pozitívan figyelnek fel a vizsgálatot végző személyek, habár magát a vizsgálatot nem váltják ki. A klinikai ellenőrzés a BSSD által megkövetelten kívül nem kötelező vagy jogi követelmény, bár az irányelv feltételezi, és közvetetten azt előírja, hogy a nemzeti szabályozásokra való hivatkozással kell végrehajtani. A klinikai ellenőrzésben való aktív és folyamatos részvétel bizonyítékát a jó gyakorlat jelzőjének tekintik és a külső szabályozó személyek számba veszik a gyakorlati szabályoknak való megfelelés értékelésénél. A klinikai vizsgálatok igazolhatják (közvetetten) a megfelelő optimalizálást vagy igazolást. Például az expozíciós beállításoknak a képminőségre és az azt követő betegek kezelésére gyakorolt hatásának ellenőrzése egyértelmű értékkel bír az orvosi expozíció optimalizálásával kapcsolatban.
A kontrasztkoncentráció hatásának ellenőrzése a szerv toxicitásának megfontolására szolgálhat, de melléktermékként az expozíciós tényezőkhöz kapcsolódó megjegyzéseket is tartalmazhat, és megint segíthet az optimalizáció egy specifikus példáját demonstrálni, és ugyanolyan fontosan az intézmény egy jól kidolgozott, az optimalizációhoz való megközelítését bemutatni.
Van törekvés egy a külső auditokat folytató nemzeti folyamatra - egy multidiszciplináris külső audit csapat, ami együttműködik a helyi radiológiai osztályokkal, hogy végrehajtsák az ellenőrzéseket, lehetőség szerint egy régióban vagy több intézményben. A külső ellenőrzési rendszer felállítása a helyi / nemzeti forrásoktól és követelményektől függ, és azt egy megfelelő szakmai vagy tudományos nemzeti szervnek kell akkreditálnia, amely a szabályozó hatóságtól elkülönítve történik. Ez jelentős költségekkel járhat. Egy alternatív megközelítés a belső ellenőrzés külső irányítással – amelyet egy szakmai testület vagy társaság végez. Ezt ki lehet terjeszteni egy összehangolt kezdeményezésre, amely információt szolgáltathat nemzeti szinten és értéke lehet helyi szinten is.
Az ESR Klinikai Audit Eszköz
Hogy elősegítse a BSSD transzpozícióját és szélesebb nemzeti részvételt biztosítson a klinikai auditban az ESR által támogatott ESR Audit és Standard bizottság létrehozta az ESR Klinikai Audit Eszközt (ESRCAT), hogy támogassa a Klinikai Ellenőrző Kalauzt.
Az ESRCAT-et arra tervezték, hogy felhívja a radiológusok, valamint a radiológiai osztályon dolgozók figyelmét az audit fontosságára, valamint bevonják a klinikai ellenőrzést az osztályos munkáikba és folyamataikba, továbbá, ha az osztályok belefolynak a klinikai auditba/eszköz használatába akkor demonstrálni tudják a külső személyeknek/felügyelőknek, hogy az osztály elhivatott a jól dokumentált és a biztonságos klinikai ellátás felé.
Az osztályos szabályozási audit demonstrálni fogja a munkáltatóknak, hogy van hajlandóság arra, hogy a szabályoknak megfeleljenek, ugyanakkor nem cseréli le a sugárvédelmi hatóságok ellenőrzéseit.
Az eszköz egy sorozat sablont tartalmaz:
- Függelék 1- Egy üres sablon, mely a helyi vagy nemzeti audit témája szerint adaptálható.
- Függelék 2- Egy sorozat szabályozási audit téma, amelyet először az EuroSafe Imaging Star radiológia osztályai által kezdeményezett project által készítettek.
- Függelék 3- Egy sorozat klinikai audit téma (az ellátáshoz és klinikai gyakorlathoz kapcsolódik)
A 2-es függelék audit sablonjait/témáit a BSSD definiálja.
Ezek kötelezőek (100%-os célpont) és prioritást kell élvezniük, pláne olyan osztályokon, ahol most vezetik be az auditot.
A 3-as függelékben válogatott audit témák szerepelnek. Ezek olyan klinikai területre adnak példákat, amelyek megfelelnek az audit számára. Az angol Királyi Radiológus Kollégium (Royal College of Radiologists - RCR) létrehozott egy ingyenes és nyíltan elérhető kiterjedt adatbázist audit témákkal, melyek számos klinikai témát érintenek [5]. Erre érdemes ránézni, hiszen széles választékát kínálja a minden területet érintő potenciális sablonoknak.
Fontos, hogy elismerjük, hogy az audit szabványt/célját nem mindig lehet elérni. Ez számos esetben várható, de a lényeg, hogy cselekedjünk és lássák is, hogy az audit során találtaknak megfelelően cselekszünk és a szükséges változtatásokat eszközöljük. Lehet az osztályon egy régi képalkotó eszköz, mely nem éri el a standardot; az audit eredménye lehetőséget kínál az osztálynak, hogy a problémát a megfelelelő személynek vagy testületnek felvessék. A klinikai auditnak meg kell erősítenie illetve egy nyílt és nem diszkriminatorikus működő kultúrát kell teremtenie, ahol bármilyen a szabvánnyal nem egyező dolgot nem egyéni szinten, hanem szisztematikusan kell megoldani. A klinikai auditnak pozitív tapasztalatként kell megjelennie, amely emeli az ellátás minőségét, erősíti a jó gyakorlatot és hajtóerőként hat, amikor változások szükségesek.
Összegzés
A klinikai ellenőrzéssel kapcsolatos elkötelezettség a jó klinikai gyakorlat mutatója, és jelenleg a BSSD követelménye. Az ESR készítette el ezt az útmutatót a klinikai ellenőrzésekhez, továbbá egy kísérő ellenőrzési eszközt és sablonokat is, hogy támogassa az európai radiológiai osztályokat a BSSD követelményeinek betartásával és klinikai ellátás minőségének javításával.
Referenciák
[1] Council Directive 2013/59/Euratom on basic safety standards for protection against the dangers arising from exposure to ionising radiation and repealing directives 89/618/Euratom, 90/641/Euratom, 96/29/Euratom, 97/43 Euratom and 2003/122/Euratom. OJ of the EU. L13;57:1-73(2014).
[2] European Commission Guidelines on Clinical Audit for Medical Radiological Practice (Diagnostic Radiology, Nuclear Medicine and Radiotherapy). Radiation Protection Directive No. 159; 2010.ISSN 1681-6803.
[3] European Commission guidelines on clinical audit. Statement by the European Society of Radiology. Volume 2 (2011), Issue 2 (Apr), p.97-98, DOI: 10.1007/s13244-011-0065-8
[4] Clinical Audit – A Manual for the Clinical Audit Team. Healthcare Quality Improvement Partnership, 2012;1-25.
[5] Auditlive. Royal College of Radiologists, London, UK. [https://www.rcr.ac.uk/clinical-radiology/auditand-qi/auditlive]
Függelékek - következő cikkben
- Függelék - Kitöltetlen sablon minta
- Függelék – Szabályozó audit témák (az ionizáló sugárzást használó egészségügyi tevékenységekre vonatkozó szabályozással kapcsolatban)
- Függelék – Klinikai audit témák (a szolgáltatásnyújtás és a klinikai gyakorlat tekintetében)