Tuberculosis szűrés: mellkasröntgen mellé CAD alkalmazását is javasolja a WHO

Közösségek - Mellkas | 2021. április 27. 09:15 | Utolsó módosítás dátuma - 2021. május 14. 18:58 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=xra&pag=dis&ItemID=131929

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) frissítette a tuberkulózis (TB) szűrésére vonatkozó ajánlásait, mely most már tartalmazza a „számítógéppel támogatott észlelés” (CAD, computer-aided detection) alkalmazások használatát is.

Tuberculosis szűrés: mellkasröntgen mellé CAD alkalmazását is javasolja a WHO

Becslések szerint 2019-ben világszerte 10 millió esetből csak 7,1 millió embert diagnosztizáltak és kezeltek tuberkulózissal. Azaz a tuberkulózisban szenvedő emberek körülbelül 29%-át vagy nem diagnosztizálták, vagy nem jelentették a WHO-nak. A WHO Global TB programjának epidemiológusa és biostatisztikusa, Cecily Miller, PhD, azt is megjegyezte, hogy a COVID‑19 járvány következtében a helyzet sokkal rosszabbá vált, 2020-ban körülbelül 1,4 millióval kevesebben részesültek kezelésben, mint 2019-ben.

A TBC szűrést a kiválasztott populációkban a CAD alkalmazások segítségével kellene elvégezni. Így a potenciális TBC-s betegek kiszűrésre kerülnének, és esetükben további, nagy pontosságú diagnosztikus teszt alkalmazásával kellene a diagnózist megerősíteni- mondta Cecily Miller.

A WHO annak érdekében, hogy a CAD-alkalmazások megvalósítását elősegítse, rendelkezésre bocsátott egy digitális eszközkészletet, amely segíti az országokat a TBC szűrési programok megtervezésében, végrehajtásában és monitorizálásban:

  • PreventTB App: telefonon vagy táblagépen használható; lehetővé teszi az adatgyűjtést és az automatikus elemzést.
  • ScreenTB: webalapú alkalmazás; a programtervezési számításokban segít, hogy melyik CAD algoritmus a legalkalmasabb az adott populáció szűrésére, valamint kockázat alapján segíthet a csoportok rangsorolásában.
  • CAD for TB detection: szintén web-alapú alapú alkalmazás; segítséget nyújt az országoknak a CAD bevezetésében és kalibrálásában, hogy a felhasználók az elvárt diagnosztikus pontosságot, hozamot és költségvonzatot kapják.

A WHO egyéb ajánlásait is frissítette. Például a következő csoportokban most már erősen ajánlott a TBC szisztematikus szűrése:

  • TBC-s beteggel egy háztartásban élők, valamint szoros kontaktok
  • HIV-ben szenvedő betegek
  • Szilikátpornak kitett bányászok
  • Börtönlakók

A TBC szűrés erősen ajánlott a hospitalizációra szoruló HIV-ben szenvedő betegek számára, mivel vannak olyan kórházi osztályok, ahol a TBC előfordulása meghaladja akár a 10% -ot is. Ezen felül minden HIV-fertőzöttnek a TBC‑szűrés feltételesen ajánlott.

Feltételesen ajánlott a tuberkulózis szisztematikus szűrése a következő populációkban:

  • A TBC kialakulására nézve különböző klinikai kockázati tényezőkkel (alultápláltság, a cukorbetegség, korábbi TBC vagy krónikus tüdőbetegség) bíró emberek, akik olyan helyen keresnek egészségügyi ellátást, ahol a tuberkulózis prevalenciája legalább 0,1%.
  • Egészségügyi ellátáshoz korlátozottan hozzáférő csoportok, például városi szegények, menekültek, bevándorlók, hajléktalanok vagy egyéb perifériára szorult társadalmi csoportok.
  • Ahol az általános népesség körében a TBC prevalenciája 0,05% feletti.

„Szükségesnek éreztük a korábbi ajánlásokat frissíteni, melyek kimondták, hogy a lakosságot csak 1%‑os vagy annál magasabb prevalenciával rendelkező társadalmakban szükséges szűrni. " - mondta Cecily Miller.

A TBC világnapjára (március 24.) a Nemzetközi Radiológiai Társaság és a WHO közösen szervezett előadást. Az idei téma az „Óra ketyeg” volt, mely arra hivatott emlékeztetni a globális vezetőket, hogy a tuberkulózis ellen irányuló erőfeszítéseket a koronavírus okozta kihívások dacára is folyamatosan fenn kell tartani.

Fordította:

dr. Tar Julianna

(DEKK Kenézy Gyula Campus, Központi Radiológiai Diagnosztika)

 

További cikkek

Tüdőfibrózis kialakulásának előrejelzése COVID-19 pneumonia kórházi kezelése után vékonyszeletes CT-vizsgálattal és klinikai eltérések felhasználásával

Közösségek - Mellkas

2021. március 15. 09:15

2019-ben az új típusú koronavírus (COVID-19) által okozott tüdőgyulladással járó járvány Wuhanban (Kína) tört ki, és 2 hónap alatt a teljes országban elterjedt. Kínában a járvány jelenleg csillapodni látszik, azonban máshol jelentős lendületet vett. Az európai országok ( Olaszország, Spanyolország, Németország, Franciaország), az Egyesült Államok, Irán és Dél-Korea a járvány által okozott hatalmas kihívásokkal néznek szembe. A WHO a COVID-19 fertőzést 2020.03.11-én hivatalosan is pandémiának minősítette. Kínában március 24-én 81 767 COVID-19 pneumonias beteget tartottak nyilván, melyből 3283-an elhunytak. A számok dramatikusan nőnek és már több mint 195 országban jelen van a vírus. A COVID-19 elsősorban légzőszervi megbetegedést okoz, mely a kisebb megfázástól a súlyos betegségig terjedhet, mint például a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS), és a közel-keleti légúti szindróma (MERS). A SARS-tól eltérően, mely gyakran súlyos klinikai tünetekkel és magas halálozási arányokkal jár, a COVID-19 fertőzést enyhébb tünetek kísérik és megfelelő kezeléssel nagyobb arányban felépülnek belőle. A megfertőződött pneumoniasok 5 %-a intenzív osztályos felvételre került, melyből 2,3 %-uk invazív lélegeztető terápiában részesült, és 1,4 %-uk elhunyt. A betegség lefolyása vékonyszeletes mellkas CT-vizsgálattal jól követhető. Radiológiai eltérései elsősorban a tejüveghomály (GGO), a crazy paving mintázat, és a konszolidáció. Sokszor az elbocsátást követően CT eltérés nem volt kimutatható, azonban mégis többször a követés során reziduális parenchymás rendellenességeket tapasztaltak. Kevésbé egyértelmű, mely betegcsoportok érintettek gyakrabban a tüdőfibrózis kialakulásával. A tanulmányban a klinikai jellemzők és egyidejűleg a CT-vizsgálatok elemzésével a pulmonalis fibrosis prediktív faktorait próbálták azonosítani.

Koronavírus (COVID-19) által okozott másodlagos tüdőfibrózis – cselekvésre felhívó üzenet?

Közösségek - Mellkas

2021. március 12. 09:01

2020. május 6-áig közel 3,7 millióan fertőződtek meg, és körülbelül 260 000-an haltak meg a 2019-es koronavírus járvány következtében (COVID-19) világszerte. Szinte minden Covid-19-el összefüggő súlyos következmény tüdőgyulladással jár. Az első nagy felmérésben Wuhanban, Kínában, a kórházban ápolt koronavírusos betegek (n = 138) mellkasi CT-jén mindenkinél kétoldali tejüvegszerű homályt figyeltek meg, konszolidációval vagy anélkül, legfőképpen az alsó lebenyekben. Ebben a kutatásban 36 betegnek (26%) volt szüksége intenzív ellátásra, közülük 22-nél (61%) akut respirációs distressz szindróma (ARDS) alakult ki. Azon mechanizmusok, amelyek révén a súlyos akut respirációs szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) tüdőkárosodást okoz, csak részben ismertek, de a lehetséges mechanizmusok között szerepel a vírus antigénje által kiváltott citokin felszabadulási tünetegyüttes, a gyógyszer által kiváltott tüdő toxicitás, a magas légúti nyomás és a hiperoxia okozta akut tüdősérülés a mesterséges lélegeztetés következtében. Mostanáig (2020.05.15) világszerte körülbelül 1,2 millióan gyógyultak meg, de azt feltételezik, hogy egyes szervek, beleértve a tüdőt is, tartós károsodást szenvedhetnek a fertőzés következtében. Az elbocsátott koronavírusos betegekről nem áll rendelkezésre képanyag, vagy más funkcionális vizsgálati eredmény.