Hosszú távú ultrahang eltérések gyógyult COVID-19 betegekben 

Közösségek - Mellkas | 2020. december 15. 22:12 | Utolsó módosítás dátuma - 2021. január 21. 08:49 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=ult&pag=dis&ItemID=130855

Egy spanyol csapat ultrahangvizsgálatokat végzett a tüdő rendellenességeinek dokumentálására három olyan betegnél, akik felépültek a COVID-19-ből, de hónapokkal később még mindig fennálltak a tüneteik.

Hosszú távú ultrahang eltérések gyógyult COVID-19 betegekben 

A Journal of Ultrasound in Medicine szakfolyóiratban 2020. november 17-én megjelent tanulmányban szereplő három betegnek enyhe lefolyású COVID-19 megbetegedése volt, azonban hosszan tartó légszomj alakult ki náluk. Az ultrahangvizsgálat során szabálytalan pleurális vonalakat és B-vonalakat láttak, amelyek korreláltak a CT-vizsgálat által mutatott rendellenességekkel.

Ez megmagyarázná azokat a maradványtüneteket, amelyekről sok beteg az orvosi ellátást követően akár több hét elteltével beszámol, még az enyhe megbetegedések után is - írták a szerzők Dr. Yale Tung-Chen PhD, a madridi La Paz Egyetemi Kórház sürgősségi orvosának vezetésével.

A vizsgálatba bevontak egy 35 éves és egy 41 éves nőt, valamint egy 64 éves férfit, akik izomgyengeséggel és nehézlégzéssel járó panaszokkal keresték fel a kórház sürgősségi osztályát. A betegek mindegyikének volt korábban COVID-19 pozitív tesztje, a laboratóriumi és fizikális vizsgálataik eredménye pedig rendben volt.

A betegeket ultrahangvizsgálatnak és mellkas CT vizsgálatnak is alávetették és a következő eredményre jutottak:

  • A 35 éves nőbetegnél az Uh vizsgálat kissé irreguláris pleuralis vonalat mutatott, valamint B vonalak voltak láthatóak, a CT-jén pedig tejüveghomály volt látható.
  • A 41 éves nőbetegnél a pleuralis vonal szintén egyenetlen volt a jobb oldalon, ami megfelelt a CT-n azonos területen látható pleuralis megvastagodással.
  • A 64 éves férfi esetében az ultrahangon irreguláris pleuravonal és több B vonal látszott, ami szintén korrelált a CT-jén látott fibroticus elváltozásokkal.

A betegeket pulmonológiai szakrendelésre utalták.

Ezen esetek azt bizonyítják, hogy a COVID-19 fertőzésnek hosszútávú szövődményei lehetnek. Jelenleg azonban még sok a megválaszolatlan kérdés ezzel kapcsolatban.

Hosszú távú követésre van szükség annak megítélésére, hogy vajon a fibrózis irreverzibilis-e, illetve a prognosztikus vonzata is ellentmondásos, mivel egyesek szerint a fibrózis a stabilizáció jele, míg mások szerint rossz prognózist jelent-írták a szerzők.

Szintén felvetődik a kérdés, hogy mely képalkotó modalitás a legalkalmasabb a hosszútávú követésre. Míg a mellkasröntgent és CT-vizsgálatot elsődleges módszerként alkalmazzák a tünetes betegeknél, a szerzők megkérdőjelezik ezen modalitások alkalmasságát hosszú távon.

Az ultrahangvizsgálat egy jó alternatíva lehet, mivel könnyen hozzáférhető, gyors és nem jár sugárterheléssel.

Azonban az ultrahangnak megvannak a hátrányai is, leginkább a korlátozott érzékenysége. Ez különösen a 35 éves nőbeteg esetében mutatkozott meg, akinél az enyhe pleuralis elváltozás a CT-n nem abnormális pleuraként jelent meg, hanem parenchymas elváltozásként.

Ezen összefoglaló tehát felveti a kérdést, hogy az ultrahang alkalmas-e a COVID-19 betegek hosszú távú nyomonkövetésére, mint egy újszerű, nem sugárterhelő módszer- összegzik a szerzők.

 

Fordította: Dr. Soltész Ágnes - Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Központi Radiológiai Diagnosztika

További cikkek

Mellkasi kóros levegőgyülemek

Közösségek - Mellkas

2021. január 13. 20:48

A kóros levegőgyülem a mellkasban egyike a leginkább életet-veszélyeztető elváltozásoknak, melyek az intenzív terápiás osztályon előfordulnak. A betegmenedzsment különbözik attól függően, hogy hol helyezkedik el a levegőgyülem; ezért a kóros levegőgyülem detektálása, és a pontos lokalizációjának meghatározása a fekvő mellkas felvételen létfontosságú a korai terápia, és a pozitív kimenetel szempontjából. A kóros levegőgyülem sokféle mellkasi térben kialakulhat, ide tartozik a pleuraüreg, a mellkasfal, a mediastinum, a pericardium és a tüdő. A pneumothorax a fekvő mellkas felvételeken az elhelyezkedésétől függően különbözőképpen jelenhet meg. Sokféle betegség, vagy képlet képes pneumothoraxot utánozni a röntgen felvételeken, mint például a bőrredők, az interlobaris fissura, a tüdőcsúcsokban lévő bullák, az intrathoracicus extrapleuralis térben kialakult levegőgyülemek. Továbbá, a pneumopericardium hasonlíthat a pneumomediastinumra, ezért szükséges a differenciálása. Néhány betegségnek, mint az alsó tüdőszalagban kialakuló levegőgyülemnek, és a pneumatokelének, vagy a posteromedialis tében kialakult pneumothoraxnak a differenciál diagnózisa szükséges röntgenfelvétel alapján. CT elvégzése szükséges lehet a levegőgyülem lokalizálására, és a lehetséges etiológiák meghatározására, ha a diagnózis röntgen felvétel alapján nehéz. Ennek a cikknek a célja az, hogy átismételje azoknak a mellkasi tereknek az anatómiáját, ahol kóros levegőgyülem potenciálisan kialakulhat, továbbá hogy illusztrációk és kapcsolódó CT felvételek segítségével magyarázza el a kóros levegőgyülemek jellegzetes röntgendiagnosztikai megjelenéseit fekvő helyzetű betegeknél, és hogy ismertesse a differenciál diagnosztikát igénylő állapotok megkülönböztető jellemzőit. Mivel a terápia különbözik a kialakult levegőgyülem helyzetétől függően, a radiológusoknak meg kell próbálniuk pontosan felismerni, és azonosítani a helyzetét a levegőgyülemnek fekvő röntgen felvételeken.