Nem lesz reform, amíg politikai kockázatot jelent az egészségügy

Hírek - Egészségügyi Hírek | 2022. június 16. 07:00 | Utolsó módosítás dátuma - 2022. június 29. 22:02 | Forrás: hvg.hu

Nagy reformra azonban valószínűleg így sem lehet majd számítani, ami az előzményeket ismerve nem túl meglepő.

Nem lesz reform, amíg politikai kockázatot jelent az egészségügy

Elkezdődött az ágazati stratégiai tervek kialakítása a Belügyminisztériumhoz került egészségügyi államtitkárságon, de nagy reformokra továbbra sem lehet számítani. Szakértők szerint az Orbán-kormánynak hiába volt rá 12 éve, továbbra is csak a politikai kockázatok csökkentését tartja szem előtt: a szakdolgozói munkaerőhiányt kezelik majd, de jelentős többletforrásokra nem számíthat az ágazat. Az Európai Unióban eközben a magyarok költenek a legtöbbet magánorvosokra – hiszen az alapellátásba nem jutnak be, írja a hvg.hu

Nem lesz könnyű helyzetben Takács Péter egészségügyi államtitkár, akit Pintér Sándor belügyminiszter nevezett ki az ágazat élére. Az országos kórházi főigazgató volt helyettese – ahogy azt a Magyar Orvosi Kamara kongresszusán elárulta – a nyarat az egészségügyi ágazati stratégia terveinek elkészítésével tölti majd, amelyeket a kamarákkal és a szakmai szervezetekkel is egyeztetni akar, mielőtt a kormány elé terjeszti.

Nagy reformra azonban valószínűleg így sem lehet majd számítani, ami az előzményeket ismerve nem túl meglepő: az Orbán-kormánynak az eddigi három kétharmados többség sem volt arra elég, hogy átfogó egészségügyi reformba kezdjen. A nagyrészt uniós pénzből finanszírozott infrastrukturális fejlesztések mellett – nem utolsósorban a politikai kockázat miatt – főleg eseti problémakezelés történt, ilyen volt például a hálapénz kivezetése és az orvosbérek emelése.

Hogy ez miért problémás, és mi várhat a magyar egészségügyre a következő kormányzati ciklusban, azt a Political Capital, a Friedrich Ebert Stiftung és a Jelen konferenciáján próbálták felvázolni egészségügyi szakértők.

2019-ben a teljes magánegészségügyi kiadás 950 milliárd forint volt, ami az összes egészségügyi kiadás harmada.

A magánszektor térnyerése elsősorban a járóbeteg-ellátást érinti, a legtöbben fogorvoshoz, nőgyógyászhoz és bőrgyógyászhoz mennek magánba, de nő a laborvizsgálatok, egynapos sebészetek és gyermekgyógyászati vizsgálatok száma is. Ehhez képest a lakosságnak még mindig csak elenyésző része fizeti a magánellátást tudatosan, egészségbiztosítón keresztül, a legtöbben zsebből finanszírozzák – vagy ami még ennél is rosszabb, hitelből.

A teljes cikk a hvg.hu portálon olvasható.