Naprakész adatokkal segítik a járványügyi intézkedéseket

Hírek - Egészségügyi Hírek | 2020. október 16. 08:18 | Utolsó módosítás dátuma - 2020. október 20. 20:03 | Forrás: magyarnemzet.hu

A második hullám elején a fiatalabb korosztályok voltak érintettek, ám a kórházi kezelést igénylők átlagéletkora mára 61 évre emelkedett.

Naprakész adatokkal segítik a járványügyi intézkedéseket

Az országos adatszolgáltatásra épülő rendszer segítségével pontosan nyomon követhetők a kórházi ellátásra szoruló megbetegedések, tervezhetővé válnak a járványügyi intézkedések és az igényekhez igazíthatók az ellátási kapacitások – mondta el a Magyar Nemzetnek a koronavírus-járvány megfigyelésére az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben létrehozott munkacsoport vezetője. Cselkó Zsuzsa beszámolt arról is, hogy eddig főként a társbetegségek és a súlyossági állapot, illetve a halálozás közti összefüggéseket vizsgálták.

– Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkárságának kezdeményezésére és felügyeletével 2020 márciusában az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben kidolgoztuk a Covid–19 surveillance (magyarul: megfigyelés, figyelés-ellenőrzés) rendszert. Az államtitkárság a tuberkulózis nyomon követésében szerzett több évtizedes tapasztalatára figyelemmel bízta meg az intézményt a rendszer kifejlesztésével és gondozásával – tájékoztatta a lapot Cselkó Zsuzsa. A rendszer nem a járvány előrejelzése céljából jött létre, hanem azért, hogy pontos demográfiai és járványügyi adatok álljanak rendelkezésre a koronavírussal fertőződött betegekről, valamint fertőzött kontaktjaikról. – A rendszer további célkitűzése, hogy figyelemmel kísérje a Covid-betegeket a tünetek kezdetétől a gyógyulttá nyilvánításig vagy az esetleges elhalálozásig, ezáltal értékelhető legyen a betegség lefolyása a páciens állapotának változása és az alkalmazott kezelés alapján. Összességében: a megfigyelési rendszer segítségével pontosan nyomon követhetők a kórházi ellátásra szoruló megbetegedések, tervezhetővé válnak a járványügyi intézkedések és az igényekhez igazíthatók az ellátási kapacitások – közölte.

Cselkó Zsuzsa elmondta azt is, hogy a Covid–19-rendszerbe való bekapcsolódásra és jelentéstételre valamennyi olyan laboratórium és kórház kötelezett, amelyet az országos tiszti főorvos a fertőzés kiszűrésére, illetve a betegek vizsgálatára és ellátására kijelölt. Hozzátette, hogy az elemzéseket az egészségügyért felelős államtitkárság utasítása alapján egy-egy témára vonatkozóan, rendszeres időközönként végzik. Eddig a társbetegségek és a súlyossági állapot, illetve a halálozás közti összefüggéseket vizsgálták, de elemzik azt is, hogy az emberek milyen módon adják át egymásnak a fertőzést, valamint hogy milyen betegúton jutnak el a kórházakba, ott milyen terápiában részesülnek.

– A magyar kórházakban kezelt koronavírusos betegek esetében – hasonlóan a nemzetközi adatokhoz – 36 százaléknál magas vérnyomás, 19 százaléknál szívbetegség, 16 százaléknál pedig cukorbetegség szerepelt alapbetegségként. A súlyos vagy kritikus állapot előfordulását valamennyi vizsgált alapbetegség növeli, legnagyobb mértékben a krónikus légzőszervi és a krónikus vesebetegség – ismertette a főorvos. Közlése szerint a magyarországi adatok is alátámasztják azokat a nemzetközi tapasztalatokat, miszerint az életkoron kívül a társbetegségek fennállása is jelentős tényező a betegség kimenetele szempontjából. Különbség azonban, hogy míg határainkon túl többségében férfiak fertőződnek meg a koronavírus által, addig idehaza a nők érintettek magasabb arányban. További részletek a cikkben