Így alakul a sürgősségi ellátás a Heim Pál Kórházban

Hírek - Egészségügyi Hírek | 2019. január 11. 07:30 | Utolsó módosítás dátuma - 2019. augusztus 20. 11:03 | Forrás: magyaridok.hu

Egyetlen egészségügyi szolgáltatótól sem lehet elvárni, hogy tíz munkanap alatt egy pluszszolgáltatást elindítson a nulláról.

Így alakul a sürgősségi ellátás a Heim Pál Kórházban

Január 1-jétől megváltozott a sürgősségi ellátás rendje hazánkban, köszönhetően a kötelezően bevezetendő triázsrendszernek, amely súlyossági kategóriákat különböztet meg, s amelynek alapján a beteget először is rögzítik a sürgősségi ellátás informatikai hálózatában, aztán azonnal besorolják az aktuális állapotának megfelelően. A Heim Pál Gyermekkórház sürgősségi betegellátó osztályán 2007 óta működik a rendszer. Erről kérdezte a magyaridők.hu az osztályt vezető főorvost, Bognár Zsoltot.

Egy évvel ezelőtt beszélgettünk önnel a sürgősségi ellátás helyzetéről. Akkor azt mondta, nagyjából minden harmadik-negyedik beteg nem sürgősségi eset, mégis itt vár ellátást, hiszen akkor nem kell beutaló és nem kell munkaidőben mennie az orvoshoz. Változott azóta ez a helyzet?

– Gyakorlatilag nem. A sürgősségi ellátásról szóló törvényben többek között az szerepel, hogy alapellátási egységeket kell kialakítani ezeken az osztályokon. Ez azt jelenti, hogy a triázsrendszer segítségével először is elkülönítik azokat a pácienseket, akik nem igényelnek sürgősségi ellátást, majd őket irányítják ezekbe az egységekbe, amelyek tulajdonképpen háziorvosi funkciót látnak el.

Az alapellátási egységek mikor indulnak el a gyakorlatban? Hivatalosan nem január elsején kellett volna?

– A törvénytervezet eredetileg ősszel jelent volna meg, ehhez képest a január elsejei indulás reális. Azonban mivel a törvénytervezet megjelenése végül decemberre csúszott, azt gondolom, nem meglepő, hogy egyes intézményekben a gyakorlati megvalósítás is késik valamennyit. Azokra az egészségügyi intézményekre igaz ez elsősorban, ahol eredetileg nem volt alapellátási ügyelet, hiszen akkor az új egység kialakítása nemcsak idő-, hanem pénzigényes is: új humán erőforrást igényel. Egyetlen egészségügyi szolgáltatótól sem lehet elvárni, hogy tíz munkanap alatt egy pluszszolgáltatást elindítson a nulláról.

Hogy állnak a humán erőforrással az egy évvel ezelőtti állapothoz képest?

– Sajnos még rosszabb a helyzet, rendkívül túlterheltek az orvosok és a nővérek a sürgősségi osztályon. A szakdolgozók létszámát tekintve ugyan valamivel jobban állunk, de összességében még mindig kritikus a helyzet. Bár a kormány által bevezetett, egészségügyi területen tanulóknak szánt ösztöndíjak sokat segítettek, volt erőforrás-megkötő hatásuk, de továbbra is igen jelentős munkaerőhiánnyal küzdünk. Ez abból is fakad, hogy a gyermek-, illetve felnőtt-alapellátásban dolgozó orvosok átlagéletkora egyre magasabb, ezért egyre több praxis marad üresen. Az ezekhez tartozó betegeknek pedig háziorvosi ellátás híján a sürgősségire kell men­niük. Amíg az alapellátást nem erősítik meg, addig a helyzet nem fog változni.

A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság rendszeresen képez triázsnővéreket. Az új jogszabály hatálybalépése miatt milyen mértékben várja a jelentkezők számának emelkedését?

– A törvény kidolgozásakor szakmai egyeztetést folytattak, amelyben a társaság egyik képviselője is részt vett, ezért már korábban felkészültünk a nagyobb mértékű jelentkezésekre. Októberben e-mailt is küldtünk a sürgősségi osztályok vezetőinek, hogy felhívjuk a figyelmüket arra, várható egy törvény megjelenése, tervezzenek előre és képezzenek ők is triázsnővéreket, hogy zavartalanul át tudjanak állni az új rendszerre. Ez egy kórháznak nagyjából húsz nővér egynapos kiképzését jelenti, összesen bruttó 200 ezer forintért, ám volt olyan intézmény, amelyik ennyit sem volt hajlandó költeni erre, inkább megvárták, hogy megjelenjen a Magyar Közlönyben.

Ha jól sejtem, előbb-utóbb ők is az önök társaságánál fognak kopogtatni.

– Ez így van, hiszen akkreditált triázs­képzést csak a Magyar ­Sürgősségi Orvostani Társaság tud biztosítani. A képzés elmélettel indul, de sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a szimulációs gyakorlatok, ezeken keresztül lehet igazán elsajátítani a tudást. A Heim Pál-kórházban márciusban lesz a következő képzésünk, amelyre nemcsak nővérek, hanem orvosok is eljönnek majd.

A teljes interjú itt olvasható