Hogyan tud működni a hálapénz nélküli egészségügy?

Hírek - Egészségügyi Hírek | 2021. január 12. 08:02 | Utolsó módosítás dátuma - 2021. január 21. 08:21 | Forrás: telex.hu

A legnagyobb baj a rendszerrel az, hogy inkább az egyenlősítés irányába megy, és nem nagyon alkalmas a teljesítmény elismerésére.

Hogyan tud működni a hálapénz nélküli egészségügy?

Januártól életbe lépett az a törvény, amely a magyar orvosokat kiemeli a közalkalmazottak közül, és az eddiginél jóval magasabb alapfizetést ad nekik. Vajon mindez elég lesz arra, hogy megszüntesse a hálapénzt Magyarországon? Jó-e, hogy egyforma alapbére lesz egy gyógyfürdő reumatológusának és egy szívspecialistának? Kompenzálja-e a béremelés azt, ha egy orvos eddig havi 200 ezer forintot is megkeresett zsebbe? Tényleg az lesz a jövő, hogy a kismamák annál az orvosnál fognak szülni, aki éppen ügyeletben van? Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke válaszolta meg ezeket a kérdéseket a Telexnek.

A kormánnyal folytatott tárgyalásokon a kamara vezetése számára láthatóan nem az volt a legfontosabb szempont, hogy hogyan kompenzálják a nagyobb hálapénzbevételtől eleső orvosokat – derül ki Álmos Péter MOK-alelnök szavaiból. Álmos a Telexnek azt mondta: rendszerben gondolkodtak, a cél az volt, hogy minden orvos tisztességes alapbért kapjon, amely vonzóvá teszi a szakmát, megtartja őket a hivatásuk mellett, és amely illeszkedik a közép-kelet-európai munkaerőpiaci helyzethez. Ennek eredményeként a magyar orvosok 2023-ra az ausztriai bérek felének megfelelő fizetést kapnak majd.

Az orvostársadalmon belül azonban bonyolult erőhatások működnek. Akik aláírják az új jogviszonyról szóló szerződést, azok az orvosok onnantól mind ugyanakkora alapfizetést fognak kapni. Csak az számít, hány éve vannak a pályán. Ugyanakkora alapbért kap egy húsz éve dolgozó gasztroenterológus, egy gyógyfürdő reumatológusa és egy agysebész vagy szívspecialista is. Mindannyian orvosok, mindannyian nélkülözhetetlenek, de mégis eltérőek a lehetőségeik, a munka- és stresszterhelésük, és a felelősségük is.

A béremelésnek köszönhetően a gyógyfürdő reumatológusának fizetése feltehetően jóval magasabb lesz, mint eddig, és ő ennek örülni fog. A gasztroenterológusnak még jobb lesz a helyzete. Ő ezután is kereshet pénzt magánpraxisban, mert minden ellenkező híresztelés ellenére az új törvény ezt nem tiltja meg, csak privát betegeit nem viheti be az állami kórházba. A gasztroenterológus kereshet pluszpénzeket abból is, hogy másik kórházban vagy szakrendelőben is rendel vállalkozóként vagy egy orvosi kft. magas órabérrel fizetett alkalmazottjaként.

Megtehetné azt is, hogy azt mondja, most már megemelkedett a fizetésem, nem fogok másodállást vállalni, csakhogy így a vidéki kórházban vagy rendelőben nem lesz gasztroenterológus, és a kórház nem tudja teljesíteni a működéséhez szükséges szakmai minimumfeltételeket. Ha a gasztroenterológusunk a béremelés után nem vállalja az eddigi feltételekkel ezt a pluszmunkát, annak is komoly következményei lesznek a rendszerre: a vidéki kiskórházak ezután még magasabb áron találnak csak gasztroenterológust maguknak, az eddigi 8-10 ezer helyett mondjuk 10-15 ezer forintos órabérért.

Az agysebész és a szívspecialista helyzete az igazán érdekes. Az általuk végzett többórás műtétekhez komoly műtői, intenzív osztályos háttér, szakképzett személyzet, több orvosszakma képviselőinek összehangolt együttműködése szükséges. A gasztroenterológussal ellentétben ők a különleges szakismereteket igénylő munkájukat csakis állami kórházban tudják végezni. Nekik nem lehet magánpraxisuk, ilyen műtéteket a hatalmas költségek és a szakmai háttér miatt nem éri meg végezni a magánklinikáknak. Továbbiak a cikkben