Heteken belül megdőlnek az első hullám fájó rekordjai

Hírek - Egészségügyi Hírek | 2020. szeptember 14. 08:07 | Utolsó módosítás dátuma - 2020. szeptember 30. 07:22 | Forrás: portfolio.hu

Bizonyára nem az ágyak és a lélegeztetőgépek száma, hanem az egészségügyi személyzet létszáma jelenti a kapacitáskorlátot.

Heteken belül megdőlnek az első hullám fájó rekordjai

A Portfolio számításai szerint Magyarországon egy-két héten belül olyan magas lehet a kórházban ápoltak száma, mint a koronavírus-járvány első hullámának csúcspontján láthattuk. A legvalószínűbb forgatókönyv belátható időn belül a 800-1100 közötti kórházi ápolt, ha nem változik meg jelentősen a járvány dinamikája. Ez újabb indikáció arra vonatkozóan, hogy a védekező intézkedésekkel elkéstünk, és a járvány reprodukciós rátája magasra ugrott. Az már biztos, hogy a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma a második hullámban meghaladja majd az első hullámét, a kérdés (gazdasági szempontból is) az, hogy miképp reagál majd az egészségügyi kormányzat a berobbanó járványra - írja a lap.

Orbán Viktor miniszterelnök jelzése szerint tízezer szabad ágy van a koronavírusos betegeknek, és senki nem marad ellátatlanul. Induljunk ki ebből, mert ez egy nagyon fontos megállapításhoz vezet. A sok ezer lélegeztetőgép és kórházi ágy ugyanis első pillantásra azt jelenti, hogy az országban egyszerre akár több millió fertőzött lehet, a járvány akkor sem okozna az olasz vagy New York-i állapotokhoz hasonló tragédiát. Látszólag ez oda vezet, hogy a járványt igazából korlátozások nélkül (vagy a jelenlegi enyhe korlátozásokkal) szabadjára lehet engedni, nincsenek gazdasági károk. Sőt, az ország abban az esetben, ha egyszerre több millió fertőzöttel is meg tud birkózni, a járványon is túl lehet esni igen hamar, néhány kellemetlen hónap, és túl vagyunk az egészen.

Több probléma is van ezzel a gondolatmenettel:

Bizonyára nem az ágyak és a lélegeztetőgépek száma, hanem az egészségügyi személyzet létszáma jelenti a kapacitáskorlátot.

A vírus széles körben való terjedése a kórházakat sem kíméli, sőt a fertőzésnek a kórházi dolgozók fokozottan ki vannak téve, tehát a járvány önmagában súlyosan rombolja az egészségügyi kapacitásokat. Így a rendszer végső soron kevesebb beteget tud ellátni.

A társadalom gyors átfertőződése még a túlterhelődés nélkül is sokkal több halálesetet jelent annál, mintha a vakcináig fékezni próbálnánk a vírus terjedését. Az átváltási dilemma (trade off) ismert: a lezárásból adódó gazdasági károkat (és ezek emberi következményeit), vagy a nagyobb mozgási szabadsággal járó súlyosabb járványt, több halálesetet válasszuk.

A vírus ilyen gyors terjedése előírások nélkül is fokozott óvatosságot váltana ki az emberekből, szélsőséges esetben olyat, ami már a teljes lezárással egyenértékű. Vagyis a trade-off nem tökéletes, a gazdasági áldozat korlátozások nélkül is növekszik a járvány erősödésével.

A fertőzésen való gyors átesés egyáltalán nem biztos, hogy tartós megoldás, mert egyre erősebb bizonyítékok vannak arra, hogy sok esetben nem alakul ki, vagy eltűnik az immunitás.

A legfrissebb tapasztalatok szerint a betegségből való kigyógyulás sem egyszerű. Visszamaradó, lassan enyhülő hatások, sőt tartós egészségkárosodás is gyakori: az egészségügyi rendszerből származó információink szerint nem csak olasz, hanem hazai példák is vannak erre.

Tehát a járvány kiterjedtségét nem lehet az egészségügy teherbíróképességének elméleti maximumához igazítani. Hogy állunk és mi jön ezután? - Erről a teljes cikkben