Képalkotó Diagnosztikai COVID-19 Hírportál (KÜLÖNKIADÁS)

Ha nagy a baj, gyorsan tudunk szövetkezni

Hírek - Egészségügyi Hírek | 2020. május 21. 15:58 | Utolsó módosítás dátuma - 2020. május 30. 01:35 | Forrás: MTI

A rendezvényen több, a koronavírus elleni küzdelmet segítő, ígéretes fejlesztésről számoltak be magyar kutatók.

Ha nagy a baj, gyorsan tudunk szövetkezni

Az új típusú koronavírusról sok mindent megtudtunk, ugyanakkor meg is tanított minket sok mindenre: az egyik legfontosabb, hogy ha nagy a baj, akkor gyorsan tudunk szövetkezni, együtt dolgozni és komoly célokért eredményeket produkálni - mondta el Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló, csütörtöki online tudományos konferenciáján tartott záróbeszédében.

Az államtitkár megjegyezte, hogy a védekezés eddigi leghatékonyabb eszköze a maszkon és a kézmosáson túl a korlátozó intézkedések és azok betartása, vagyis a fegyelem volt.

A rendezvényen több, a koronavírus elleni küzdelmet segítő, ígéretes fejlesztésről számoltak be magyar kutatók.

Závodszky Péter, az Eötvös Loránd Kutató Hálózat - TTK kutatóprofesszora, valamint Pál Gábor, az EvolVeritas Kft. ügyvezető igazgatója, az ELTE Biokémiai Tanszék egyetemi docense közös előadásukban az EvolVeritas keretein belül zajló kutatásokat ismertették, amelyek célja ultraszelektív inhibitorok fejlesztése a vírusfertőzésben kulcsszerepet játszó emberi proteáz gátlására. Amennyiben ez sikerül, akkor ezek a gyógyszerjelöltek később szabadalmaztathatók lesznek és terápiás irányba vihetők tovább.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a koronavírus-vakcina fejlesztésről szólva elmondta, hogy a gyártáshoz szükséges technológiai elemek rendelkezésre állnak. Hozzátette, 2020 októberére kisszériás gyártásban odáig biztosan eljutnak, hogy preklinikai vizsgálatokat tudjanak végezni szenzitív fajokon.

Puskás László, az Avidin Kft. ügyvezető igazgatója a liposzóma előnyös tulajdonságaira építő vakcinaprototípus kifejlesztésének a projektjéről számolt be.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kancellárja, Kotán Attila az egyetem villamosmérnöki karán május 11-e óta működő maszkvizsgálólabor-projektet ismertette. A labor, amely később akkreditált mérőhellyé fejleszthető tovább, jelenleg a maszk szűrési hatékonyságát tudja vizsgálni részecskeszámlálással.

Deák Csaba, a Miskolci Egyetem kancellárja elmondta, hogy az intézmény feladata két részből áll: az első fázis egy havonta kétmillió maszk legyártására képes berendezés üzembe helyezése volt. A gép tesztelőfázisa véget ért, pénteken kerül állandó helyére. A második fázis két saját fejlesztésű maszkgyártó berendezés elkészítése, valamint ehhez kapcsolódóan a sterilizálási és csomagolási folyamatok fejlesztése.

Vonderviszt Ferenc, a Pannon Egyetem rektorhelyettese szerint az intézmény konzorciumvezetőként veszt részt két májusban indított projekt megvalósításában. Ezek közül az egyik egy újfajta oltóanyagmolekula fejlesztését, a másik a kommunális szennyvízből történő víruskimutatást célozza.

A konferencia további beszámolóiról itt olvashat