EBP: Nyomni szeretnék a gázpedált, ahogy lehet

Hírek - Egészségügyi Hírek | 2018. november 09. 07:15 | Utolsó módosítás dátuma - 2018. november 13. 22:11 | Forrás: Weborvos

A végső döntés még ebben a hónapban megszületik arról, hogy hova kerülnek a gyerekklinikák.

EBP: Nyomni szeretnék a gázpedált, ahogy lehet

Úgy tűnik délutánra elfogyott a lelkesedés és a figyelem az IME csütörtöki szolgáltatásmenedzsment konferenciáján, így csupán alig két tucat résztvevő tudhatta meg, hogy hogyan is érthette Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a Szent János Kórházból súlyponti kórház lesz. A titkokról nem akárki, hanem maga dr. Cserháti Péter lebbentette fel a fátylat az Egészséges Budapest Programról (EBP) tartott kerekasztal beszélgetésen.

Az ÁEEK szakértője, a program vezetője a miniszter legfrissebb nyilatkozatát citálta, ez pedig már nem súlyponti kórházról szólt, hanem arról, hogy a János kórháznak súlyponti szerepet kell kapnia. Ezzel Cserháti Péter szerint mindenki egyetért, hiszen a "Jánosnak mindig markáns szerepe volt, van és lesz", hiszen a közelben élő 180-200 ezer embernek szüksége van, szüksége lenne erre a kórházra.

Megismételte viszont a már többször felmerült tényt, miszerint a budai kórház megközelíthetősége megoldatlan. Ha javul a közlekedés, ha átalakul a logisztika, akkor maximálisan figyelembe kell venni a János kórházat - mondta a főváros egészségügyi ellátásának jövőjét tervező szakértői csapat vezetője.

A következő kérdés, amelyet a kerekasztal feszegetett, hogy milyen szerepe lesz a Semmelweis Egyetemnek (SE) az EBP-ben, ezen belül is mi lehet a sorsa az egyetemhez tartozó Kútvölgyi Klinikai Tömbnek. Dr. Hankó Balázs a Semmelweis Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettesének szavaiból az derült ki, hogy mint a főváros legnagyobb egészségügyi képzőhelye, az SE HR-forrásként megkerülhetetlen. Az viszont csak a következő hetekben dől el, hogy a klinikai fejlesztések, amelynek része a Kútvölgyi is, hogyan és milyen ütemben zajlanak majd. Ahogy egyelőre azt sem lehet pontosan tudni, hogy az SE gyermekklinikái átköltöznek-e majd a leendő dél-budai centrumba, vagy maradnak ott, ahol vannak.

Cserháti Péter megjegyezte, azzal a legtöbb szakértő egyetért, hogy klinikákat izoláltan fenntartani nem érdemes. Utalt arra is, hogy a dél-budai agglomeráció az, ahol egyedül a főváros és környékén pozitívak a demográfiai folyamatok, tehát itt a legnagyobb igény a gyermekellátásra. Az EBP vezetője leszögezte: a végső döntés még ebben a hónapban megszületik arról, hogy hova kerülnek a gyerekklinikák.

A három kijelölt centrumkórházból az egyik már a nevet is viseli. A nagyvárad tér több korábban önálló kórházként működő intézményét egybeolvasztó Dél-pesti Centrumkórház- Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetnek azonban csak a neve jelzi a jövőt. Ahogy prof. Vályi-Nagy István fogalmazott az a fajta pavilonrendszer, amely az intézetben jellemző csak a XIX. században volt korszerű mára teljesen elavult, alkalmatlan a mai betegellátásra. Az EBP-ben a fejlesztéseknek be kell hoznia azt, amit a XX. században nem tettek meg, és rögtön át kell lépni a XXI. századba.

A másik már meglévő központi kórház a Honvédkórház, azaz a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Gyógyító és Betegellátó Intézete lesz, amelynek képviseletében dr. Jákó Kinga vett részt a kerekasztal beszélgetésen. Az intézmény szakmai tanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy rájuk is igaz mindaz, ami a többi centrumkórházra, legfeljebb annyi a különbség, hogy náluk folyamatosnak kell lennie a traumás betegellátásnak, hiszen gyakorlottnak, felkészültnek kell lenniük egy esetleges katasztrófahelyzetre, tömegbalesetre vagy háborúra.

Az EBP-hez csatlakozó járóbeteg-szakellátók fejlesztése jóval előrébb tart, mint a centrum- illetve társkórházaké. Dr. Mayer Ákos az ÁEEK járóbeteg-szakellátási igazgatója elmondta, hogy a fejlesztésekhez szükséges kormányzati rendeletek megszülettek, de nem mindenhol tudott elindulni a beruházás, hol a végrehajtási rendelet hiányzott, hol a forrás nem érkezett még meg.

Cserháti Péter elmondta, hogy úgy tűnik, tartani tudják az ütemtervet és mind a három centrumkórház - a harmadik a leendő zöldmezős dél-budai centrum - esetében december 7-én ki tudják hirdetni a nyáron megjelent tervpályázatok győzteseit. Arról is beszélt, hogy még a jövő év is alapvetően tervezéssel telik, hiszen a kisebb társkórházak terveit is el kell készíteni. A fejlesztések logisztikáját is ki kell kalkulálni, mivel fontos, hogy a nagy beruházások alatt a betegellátás zökkenőmentes és biztonságos legyen. A centrum kórházaknál ez könnyebben megoldható, például a Dél-pesti Centrumnál a volt Szent István kórház fejlesztésének idejére a betegellátás a Szent László bázisára költözik, a Honvédkórháznál pedig a Podmaniczky utcai telephely adott ilyen célra. A társkórházaknál már nem lesz ilyen egyszerű kitalálni a legbiztonságosabb megoldást.

Arra a kérdésre, hogy melyik beruházás indul el elsőnek, van-e ütemezés, Cserháti Péter csak annyit mondott: nincs prioritás, csak az ellátásbiztonság, egyébként pedig "Szeretnénk nyomni a gázpedált, ahogy lehet!"

EBP: 67 intézmény, 110 milliárd forint - tudósításunk a konferencia délelőtti programjáról