EBP: 67 intézmény, 110 milliárd forint

Hírek - Egészségügyi Hírek | 2018. november 08. 17:00 | Utolsó módosítás dátuma - 2018. november 13. 22:12 | Forrás: Weborvos

Készül az egészségügyi beruházások kottája, azaz Fehér könyve: smart információtechnológia, infrastruktúra.

EBP: 67 intézmény, 110 milliárd forint

Száztíz milliárd forint „mozdult meg”, és hatvanhétre bővült az érintett intézmények száma az Egészséges Budapest Programban (EBP), fogalmazott Cserháti Péter, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) szakértője, a program vezetője az IME mai, szolgáltatásmenedzsment konferenciáján. A fekvőbeteg-ellátók közül a legutolsó csatlakozó a pomázi pszichiátriai rehabilitációs intézet, így már huszonhat kórház szerepel (az egyházi intézményekkel együtt) a fejlesztési programban. A három centrumkórház – a dél-budai, a dél-pesti és az észak-pesti – nyáron megjelent tervpályázatairól már zajlanak a bírálatok, s december elején szeretnének eredményt hirdetni, majd ezt követően tárgyalásos eljárással kívánnak szerződést kötni. Közben elkezdték a társkórházak tervpályázatát is kiírni, az első a Heim Pál Kórház egyik épületére vonatkozik. Közel húszmilliárd forint áll rendelkezésre a tervpályázatokra és az építészeti tervezések elkezdésére.

Szintén pályázatot írtak ki az úgynevezett „Fehér könyv” megalkotására, vagyis a smart információtechnológia és a smart infrastruktúra tervezésre, amely kvázi kottaként szolgálhat az egészségügyi beruházások megalapozáshoz, és nem csak az EBP-ben. Ha ugyanis beválik, akkor más egészségügyi fejlesztések tervezésénél is jól lehet majd használni.

A Honvédkórházban szerződéskötésre várnak a 3,7 milliárd forint értékű informatikai és orvostechnikai közbeszerzési pályázatok, míg az ÁEEK beszerzésében megvalósuló 17 képalkotó diagnosztikai eszköz közbeszerzése ugyan elhúzódott, de itt is lassan eredményhirdetés várható. Az EBP-ben további nagy értékű eszközbeszerzések is megvalósulnak, például új MR-DSA készüléket kap a GOKI, új MR-t a Dél-pesti kórház, új lineáris gyorsítót az Uzsoki, illetve a Dél-Pesti Centrum új CT-t.

Az újonnan súlypontiként aposztrofált János kórházról, annak EBP-be illesztéséről keveset beszélt Cserháti Péter, aki fontosnak tartotta, hogy a „közép-budai katlanban” élőknek is biztosítsák a jó minőségű kórházi ellátást. Mint mondta, november végéig a kormány elé kerül a fejlesztési elképzelés, amelyben enormis feladat a megközelíthetőség biztosítása – utalt például a fogaskerekű izolációs hatásának feloldására.

Az EBP-re a kormány 2017-ben 40 milliárd forintot fordított, az idei nagyságrend is hasonló, jövőre pedig 30 milliárd a tervezett kiadás.

Cserháti fontosnak tartotta, hogy a programban a humánerő fejlesztése is kiemelt jelentőségű. Ennek kapcsán jegyezte meg, hogy nem szerencsés, ha az EFOP ilyen célú pályázati lehetőségeit egymás ellen játsszák ki a fővárosi és a vidéki intézmények. Mint hangsúlyozta: a fő kérdés az illesztés minden területen, beleértve az informatikát éppúgy, mint a hr vonatkozásait. A pc-k és nyomtatók beszerzése mellett a szoftverfejlesztéseket is támogatják. Példaként említette az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben zajló stroke ellátást segítő szoftvert, amely a diagnosztikában támogatja az orvosokat. Ha beválik a háromszáz milliós számítógépes program, akkor országosan is alkalmazható lesz.

A résztvevők a lassan születő támogatási szerződések miatti gondjakról beszéltek, gyorsabb eljárásokat várva. Mint Cserháti válaszából kiderült, az új kormány felállása, az államtitkárok változása, az adminisztratív létszámintézkedések lassítják a folyamatokat, s nem nevezhető ideálisnak a helyzet, de reményei szerint ez változni fog.

Az ÁEEK koordinálásával 133,4 milliárd forintos uniós forrásból megvalósuló fejlesztések zajlanak, mondta Srágli AttilaÁEEK, projektirányítási igazgatója. Ezek a kórházfejlesztésektől kezdve az egynapos sebészetek kialakításán, a gyermekek és felnőttek számára kialakítandó pszichiátriai gondozóhálózatokon át a gyermeksürgősségi baleseti ellátásig számos területet magukba foglalnak. Beletartozik a nővérszállók felújítása, építése is, akárcsak a skill laborok fejlesztése, sorolta a Srágli Attila. A diagnosztikai és orvosi laboratóriumi hálózat fejlesztése harminckilenc helyszínt érint: kialakítják a patológiai mintakövető rendszert, informatikai hálózatot is többek között azzal a céllal, hogy javuljon a leletezés minősége, csökkenjen a leletátfordulás ideje. A lakosságot érinti, hogy halottaik számára az intézményekben méltó kegyeleti helyeket alakítanak ki. Hét budapesti és hat vidéki kórházban decentralizált, környezetbarát, megújuló energiaforrást hasznosító rendszereket alakítanak ki (a vidékieknél már meg is kötötték a szerződéseket, a fővárosiaknál ezután jelennek meg a közbeszerzési kiírások).

Az elkövetkező uniós ciklusban (2021-2027) várhatóan 24 százalékkal csökkennek az uniós források, így a hazánknak jutó kohéziós támogatások a korábbi 24 milliárd euró helyett 19,5 eurót tesznek majd ki, de az egészségügy fejlesztése a következő időszakban is hangsúlyos szerepet kap, fogalmazott Vitályos Eszter, az EMMI európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára. Mint mondta, jövő héten elérhető lesz az infekciókontroll megvalósítását célzó pályázati forrás, valamint az egészségügyi ösztöndíjak támogatását célzó felhívás, a kettőre együtt ötmilliárd forintos támogatási keret áll rendelkezésre.

A radiológiában is egyre nagyobb hangsúlyt kap a szakmai minőségbiztosítás, amelynek főbb területeiről, ezek ellenőrzéséről és fejlesztéséről adott tájékoztatást Bágyi Péter, a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház diagnosztikai központjának munkatársa.