Az árvíz utáni fertőtlenítés szabályait ismertette az országos tisztifőorvos

Hírek - Egészségügyi Hírek | 2024. szeptember 24. 11:45 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. október 14. 03:29 | Forrás: MTI

Több településen baktériumokat, illetve szennyeződésre utaló algákat mutattak ki az ivóvízből, itt az ivóvíz csak forralás után fogyasztható.

Az árvíz utáni fertőtlenítés fontosságára hívta fel a figyelmet az országos tisztifőorvos az árvíz elleni védekezésről tartott keddi budapesti sajtótájékoztatón. Müller Cecília elmondta: a települések közötti elöntött közutak fertőtlenítését a közútkezelő, a településen belüli fertőtlenítést pedig az önkormányzatok végzik. A helyes eljárásról útmutatót készítettek a településeknek, illetve 24 órás call centert, ügyfélszolgálatot is működtetnek.

Ugyanakkor több településen baktériumokat, illetve szennyeződésre utaló algákat mutattak ki az ivóvízből. Ezért ezeken a településeken az ivóvíz csak forralás után fogyasztható. Továbbá lajtoskocsiból biztosítják az ivóvizet, a csecsemőknek pedig palackozott víz fogyasztását ajánlják - tette hozzá.

Mint elmondta: már az árvíz megérkezését megelőzően felkészültek a közegészségügyi kihívásokra, annak érdekében, hogy a kutak, szennyvízkezelő egységek biztonságban legyenek, illetve megtisztították a vegyi anyagoktól az ártéri területeket, hogy ezek a szennyeződések ne mosódjanak bele a Dunába.

A fertőzésveszély jellemzően az ár levonulása után jelentkezik, ezért fontos az elöntött utak megtisztítása. Azon utakat, amelyek csak a Duna vizével érintkeztek elég nagynyomású mosóval megtisztítani, ám azokat amelyek szennyvízzel érintkeztek, fertőtleníteni kell. Ehhez szakmai segítséget nyújtanak, mert figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat is - ismertette.

Közlése szerint ilyenkor az egyik legfontosabb feladat az ivóvízbázis védelme. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a Duna mentén 31 vízbázis van számos kúttal, amelyekből napi vízmintavétel történik, ezeket laboratóriumi vizsgálat alá vetik. A szennyeződés jellemzően gyomor és bélrendszerre káros baktérium, illetve tetanusz baktérium lehet - fűzte hozzá.

A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a még lezárt területekre csak az illetékes szakemberek menjenek be, a visszamaradt pocsolyákkal pedig senki ne érintkezzen, illetve újra fokozottan fontos a kézfertőtlenítés.

Tájékoztatása szerint azok a homokzsákok, amelyek csak a Duna vizével érintkeztek, kiszáradás után újra felhasználhatók. Azok viszont, amelyek szennyvízzel érintkeztek, veszélyes hulladéknak számítanak.

Arra is figyelmeztetett, hogy az elöntött házakat a visszaköltözés előtt az ottlakók szellőztetéssel, páramentesítők használatával szárítsák ki és a fertőzések elkerülése érdekében fontos a mésszel, hypoval való fertőtlenítés is. Ez annál is inkább fontos, mert a párás levegőben elszaporodó gombák allergiát okozhatnak - mondta Müller Cecília.

Kérdésekre válaszolva az országos tisztifőorvos hangsúlyozta: folyamatosan vizsgálják a Duna-menti ivóvízvételi helyeket, nem kizárható, hogy az említetteken kívül máshol is lesz korlátozás, ha a mérési eredmények ezt indokolják. Az a fontos, hogy időben észleljék, ha szennyeződne a víz – tette hozzá.

A korlátozásokat csak akkor oldják fel, ha az ivóvíz minden paraméternek megfelel – erősítette meg Müller Cecília.

Vitályos Eszter kormányszóvivő a csepeli illegálisan lerakott hulladéklerakóról szóló kérdésre közölte: a terület kerítéssel körbevett, és belvízzel, nem pedig árvízzel érintett szakaszon van. A hulladékot a kormányhivatal elkezdte elszállítani - jelezte.