A koronavírus-betegség 7–9. napja a kritikus

Hírek - Egészségügyi Hírek | 2020. november 30. 08:01 | Utolsó módosítás dátuma - 2021. január 21. 09:06 | Forrás: InfoRádió

Vályi-Nagy István abban biztos, nem fordulhat majd elő, hogy dönteniük kelljen, ki kapjon életmentő kezelést.

A koronavírus-betegség 7–9. napja a kritikus

A Covid-19 fertőzés nyomán egy kétfázisú betegség alakulhat ki, amelynek a második szakasza rendkívül veszélyes, az állapot rohamos romlása órák alatt bekövetkezhet – mondta Vályi-Nagy István az InfoRádió Aréna című műsorában. A Dél-Pesti Centrum Kórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főigazgatója arról is beszélt, hogy az óriási leherheltség mellett nincs idejük az eddigi tapasztalataikat összegezni, de abban biztos, nem fordulhat majd elő, hogy dönteniük kelljen, ki kapjon életmentő kezelést.

Majdnem egy éve tart már Magyarországon is a járvány. Mi a tapasztalatuk, mennyire gyors lefolyású általában ez a betegség?

Ez egy bifázisos betegség, és azok a szerencsésebbek, akiknél enyhe tünetek lépnek fel csupán. A bifázisos betegség azt jelenti, hogy van egy súlyos fázisa is a betegségnek, amely egyeseknél kifejlődik. Nem tudjuk ebben a pillanatban, hogy egyeseknél miért áll meg a betegség, míg másoknál viszont bekövetkezik egy súlyosabb állapot, amit citokinviharnak hívunk. Ebben a citokinviharban nemcsak a tüdő és a légutak, hanem a többi szerv is károsodhat, és a végén szervi elégtelenség léphet föl, ami akár halálos szövődményhez is vezethet. Nekünk itt a kórházban az összes tapasztalatunkkal és eddig bevezetett innovációnkkal az a célunk, hogy ez a második fázis a betegeknél ne alakuljon ki, megállítsuk a folyamatot a második fázis kialakulása előtt, és a betegek ne kerüljenek az intenzív osztályra, ahol a prognózis sokkal rosszabb.

Mennyi idejük van az orvosoknak megállapítani, hogy ki tart a második fázis felé? Mi mutatja meg, hogy egy beteg mikortól kezd a második fázis felé menni?

Nagyon fontos, hogy észrevegyük az oxigénszükséglet fokozódását, illetve az oxigenizáció csökkenését. A vérben lévő gyulladásos paraméterek emelkedése, az oxigenizáció csökkenése, a közérzet romlása jelezheti azt, hogy a beteg rosszabb állapotba fog kerülni. Ennek a szoros követése azért is nagyon fontos, mert a beteg rosszabbodása gyakran csak néhány órát vesz igénybe, és a relatíve jobb állapotból kifejezetten rossz állapotba kerülhet. Van még egy paraméter, amit már a tavaszi hullám idején elkezdtünk nézni, ez az interleukin-6 szint, ez egy olyan molekula, amely a gyulladásos folyamatokat irányítja, egy karmester-molekula, amelyhez sok további gyulladásos paraméternek az emelkedése is járul. Az interleukin-6 mérés jelzi a legjobban a betegek állapotromlását.

Mennyi ideig kell általában kórházban maradni ahhoz, hogy az ember biztonságban érezhesse magát, hogy nem fog előfordulni vele az átmeneti enyhülés után a gyors romlás?

Az a tapasztalatunk, hogy általában a fertőzéses tünetek után hetedik, nyolcadik, kilencedik nap következik be a romlás. Ha a betegek ezt az időszakot átvészelik, akkor már a legtöbb esetben nem lehet számítani az állapotromlásra, és fokozatosan javulni fog az állapotuk.

A fertőzés bekövetkeztét egy beteg maga képes érzékelni, vagy mérésen alapuló diagnosztika kell hozzá?

A fertőzés bekövetkezését nem tudjuk sajnos észlelni, csak akkor, amikor a jellegzetes influenza- vagy náthaszerű tünetek jelentkeznek az orrdugulással, felső légúti tünetekkel, izomfájdalmakkal, gyengeséggel, levertséggel és nagyon gyakran fejfájással. Később van egy nagyon tipikus tünet, az ízérzés és szaglás elvesztése. Szinte kizárólag erre a betegségre jellemző, és természetesen átmeneti. Továbbiak a cikkben