CT a tüdőrák ellen

Nem listázott cikk | 2021. július 13. 16:36 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. május 29. 07:28 | Forrás:

Dr. Kerpel-Fronius Anna radiológussal, az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet főigazgató-helyettesével, a HUNCHEST-programok kapcsán beszélgettünk.

CT a tüdőrák ellen

Főigazgató-helyettes asszony, hogyan jött létre a HUNCHEST-programok ötlete?

Csak az Európai Unióban évente 1,2 millió ember életét követelik a daganatos betegségek. Ennek 20 százalékáért felelős a tüdőrák. Magyarországon a leggyakoribb daganatos halálok a tüdőrák, férfiaknál a felfedezett daganatos betegségek nagyjából 20 százalékáért, nőknél nagyjából 10 százalékáért felelős. Sajnos, sokáig nem volt a kezünkben olyan hatékony módszer, amivel igazoltan lehetett csökkenteni a tüdőrák halálozást. Azonban a 2000-es évek közepére tudományos evidenciává vált a mellkasi CT-diagnosztika.

Hogyan jött létre ez az evidencia?

Az 1990-es években Claudia Henschke, a New York-i Mount Sinai kórház radiológusa és kutatócsoportja voltak az elsők, akik azt kezdték el vizsgálni, hogy mellkasi CT-vel ki lehet-e mutatni a tüdőrákot. Amikor igazolta, hogy a tüdőrák valóban korán felismerhető, elindítottak egy széleskörű vizsgálatot, ez volt a National Lung Screening Trial, azaz NLST, amely 2002-2004 között 33 amerikai centrumban 53 ezer magas kockázatú alanyt vizsgáltak meg. Kiderült: az alacsony dózisú CT, azaz LDCT mellkasi vizsgálatokkal egy tízéves időszakon belül 20%-kal csökkenthető a mortalitás. Ezen felbuzdulva több országban kezdődtek a vizsgálatok.

Nem minden olvasónknak egyértelmű, hogy milyen berendezések lehet alacsony dózisú CT-vizsgálatot végezni…

A mellkasi LDCT egy alacsonyabb dózisú, natív mellkasi CT-vizsgálati program, amelyet minden modernebb CT-berendezésen megtalálni. Minél korszerűbb a CT-berendezés, annál alacsonyabb a dózis, hiszen a gyártók folyamatosan fejlesztik detektoraik érzékenységét és a kapcsolódó informatikai hátteret. Az LDCT vizsgálatok dózisa 3 millisievert (mSv) alatti, de már léteznek olyan ultra-low dose CT-vizsgálatok (ULD-CT), amelyek effektív dózisa megközelíti vagy akár eléri a 0,1 mSv értéket, azaz nagyjából azonos egy mellkasi röntgen sugárterhelésével.

Volt a magyar vizsgálatnak európai előzménye?

2003-ban indult a NELSON Study, egy holland-belga randomizált tüdőrák szűrő vizsgálat, amelyben kétszer 15 ezer magas kockázatú alanyt vizsgáltak, szintén erős dohányosok, az utánkövetés alatt ők még jobb túlélési arányt értek el. A hollandok sok jó újítást hoztak a módszertanban, ők találták ki, hogy ne átmérőt, hanem térfogatot vizsgáljunk. Ez tette szükségessé a kvantitatív méréseket és a számítógéppel támogatott detektáló (CAD) rendszereket. Szintén ők mondták ki, hogy nem számít pozitívnak minden góc, amit látunk, hanem a küszöbérték alattiakat gyanúsnak tartották, visszahívták a betegeket és a térfogat megkettőződési időt mérték a vizsgálatokban. Ennek köszönhetően a fals pozitív arányt nagymértékben le tudták csökkenteni. Közben voltak Magyarországon is sikeres kutatások, egy kaposvári study például PhD-fokozatot is eredményezett. Ezeken felbuzdulva indult el 2013-ban a HUNCHEST-1 vizsgálat, Intézetünk szakmai irányítása mellett.

Milyen célokkal indították útjára a HUNCHEST-1 vizsgálatot?

Azt próbáltuk modellezni, hogyan működne az LDCT-alapú tüdőrák szűrés Magyarországon, illetve az erős dohányosok mellett érdemes-e további kiválasztási kategóriákat kialakítani itthon. Ezért a vizsgálati alanyok egy része nem dohányzott, és mindenkinél vizsgáltuk a COPD-pozitivitást is. Nem volt kérdés, hogy az LDCT-alapú tüdőrák szűrés itthon is mortalitás csökkenést okoz, inkább arra voltunk kíváncsiak, hogy a módszer hasonlóan működik-e itthon. Bár tanulmányunk még publikálás alatt van, de az eddig kimutatott eredmények bíztatóak.

Ezért indult útjára 2019 őszén a HUNCHEST-2 vizsgálat?

A HUNCHEST-2 már egy sokkal szélesebb körű implementációs vizsgálat, amit az EMMI támogatásával valósul meg, szintén Intézetünk szakmai irányítása mellett. Tisztában vagyunk azzal, hogy a módszer jó, az implementációs vizsgálat során arra keresünk választ, hogy ha a módszert bevezetnénk népegészségügyi szűrésként, pontosan hogyan működne az országban. Ezért 15 centrumot választottunk ki, és a tervezés során létrehoztunk egy központi betegbejelentő felületet és egy központi CAD-rendszert. Így egységes a módszertan. A HUNCHEST-2 során arra vagyunk kíváncsiak, hogy ha belátogat a vizsgálati alany bármelyik érintett centrumba, megtörténik a szűrése és esetleg pozitív az eredmény, milyen gyorsan fog ellátásra kerülni. Ezt a célt szerettük volna 2020 decemberéig 5000 betegen elérni, de 2020 tavaszán közbeszólt a pandémia.

Teljesen le kellett állítani a programot?

Egyáltalán nem, csak felfüggesztettük, amikor így szóltak az előírások. Mivel szűrővizsgálatról van szó, az országos előírásoknak megfelelően függesztettük fel, majd indítottuk újra az alacsony dózisú CT-vizsgálatokat. De a programot azonnal folytattuk, amint lehetőség adódott rá. A napokban érkezett az engedély az EMMI-től, hogy a HUNCHEST-2 programot 2021. december 31-ig meghosszabbítsuk. Az az elképzelésünk, hogy szeptember 30-ig vonunk be új vizsgálati alanyokat, hogy mindenki kontroll vizsgálata megtörténhessen december végéig. Kifejezetten arra vagyunk kíváncsiak, hogy miként alakulnak a betegutak a pozitív CT-vizsgálatot követően. Összességében az a célunk, hogy egységes informatikai hátterét biztosítsunk, természetesen meghagyva a központoknak a rájuk jellemző módon végzett tevékenységet. Nem szólunk bele a betegbevonásba és a szervezésbe, számunkra az eredmény a fontos.