A gadolínium retenció még mindig foglalkoztatja a szakértőket

Hírek - RSNA2018 | 2019. február 04. 11:36 | Utolsó módosítás dátuma - 2019. október 18. 12:14 | Forrás: AuntMinnie referáló - dr. Oláh Márton

Az AuntMinnie portál beszámolója alapján egy ötrészes cikksorozat erejéig még visszatekintünk Chicagora, miközben olvasóink már bizonyára a bécsi kirándulásukat tervezik. Beszámolónk második része a gadolínium retenció kérdéskörét járja körül.

A gadolínium retenció még mindig foglalkoztatja a szakértőket

Az egyik olyan terület, amely biztosan profitálna a mesterséges intelligenciából az a gadolínium lerakódás-kérdése. Továbbra is jelentős a törekvés, hogy jobban megértsék, miért is rakódik le a gadolínium a páciensekben kontrasztanyagos MRI vizsgálat során, tehát továbbra is munkát ad a kutatóknak és emiatt az idei RSNA egyik fő témája volt.

Amerikai és svájci kutatók fejéből pattant ki egy ötlet arra, hogyan is tudna az AI segíteni a fenti kérdések megválaszolásában. Egy szoftvert fejlesztettek ki a PACS adatbázisok elemzésére annak érdekében, hogy drasztikusan csökkentsék azt az időt, amely általában szükséges olyan MRI képek analizálására, ahol a betegek macrociklikus vagy lineáris GBCA-t kaptak kontrasztanyagként. Az ilyen és ehhez hasonló eszközök jelentősen meggyorsíthatják a gadolínium lerakódás területén végzett kutatásokat.

De ahány tanulmány készült már ebben a témában, annyi megválaszolatlan kérdés maradt a gadolínium lerakódás rövid és hosszú távú következményeivel kapcsolatban. Kérdés, hogy mekkora az a legkisebb mennyiség, amely már kedvezőtlenül hat a beteg egészségére. Számos beteg, akik súlyos tüneteket tapasztaltak az MR vizsgálatuk után, a gadolíniumot tették felelőssé a tünetekért, de vajon lehet-e közvetlenül bizonyítható kapcsolatot kimutatni, vagy elvetni?

„Ez a legfontosabb, de még sajnos hiányzó információdarabka, amely megválaszolásra vár.” - mondta Dr. Emanuel Kanal, a Pittsburgh Egyetem MR szolgáltatójának igazgatója. „Nem vagyunk biztosak abban, hogy van-e szignifikáns klinikai következménye a gadolínium bármilyen formában történő lerakódásának.”

Talán a frissen alapított széles kutatói összefogásnak hála választ kaphatunk néhány kérdésre. A kutatók a gadolínium lerakódást két oldalról fogják vizsgálni. Az egyik oldal állatkísérleteket és laboratóriumi kutatásokat végez, míg a másik oldal a klinikai kutatásokra fókuszál. Egy ponton – talán már a 2019-es RSNA-n – a klinikusoknak több ismerete lesz, amikor dönteni kell arról, hogy egy beteg kapjon-e GBCA-t, és hogy tudják, mennyi az a minimális kontrasztanyag-mennyiség, amellyel elérik diagnosztikus céljaikat.

Túl a gadolínium-témán, a kutatók a 2018-as RSNA-n folytatták az MR horizontjának szélesítését. Új képalkotási technikákat mutattak be, mint például a „black bone MRI-t” a koponyatörések detektálására. A rekonstruált 3D-s MR képek összehasonlíthatónak tűnnek a CT három dimenziós, törések detektálására használatos rekonstrukciójával. Ezenfelül jelenlegi kipróbált és igazolt MR protokollok, mint a diffúziós tenzor képalkotás segíthetne annak megjóslásában, hogy mely pácienseknél léphet fel demencia vagy Alzheimer-kór a későbbiekben.

A cikksorozatról röviden itt olvashat: https://radiologia.hu/hirek/kategoria/RSNA2018/a-2018as-rsna-ot-legnepszerubb-temaja_1549273744

A cikksorozat forrása: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=rca&sub=rsna_2018&pag=dis&ItemID=124037 

A referálókat dr. Oláh Márton (radiológus rezidens, Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Radiológiai Klinika) készítette.

További cikkek