Megoldások az altatásos gyerek MR-vizsgálati idők csökkentésére
Beszámolók | 2016. december 01. 14:05 | Utolsó módosítás dátuma - 2018. július 19. 15:00 | Forrás: radiologia.hu - Kürtös Zsófia
Egyre több a bizonyíték, hogy az altatás károsan befolyásolja a gyerekek kognitív fejlődését – hangzott el az RSNA egyik vitaszekciójában.
A kutatók azt javasolják a radiológusoknak, hogy minél jobban próbálják lecsökkenteni az MR vizsgálattal járó kellemetlenségeket, legyen szó a vizsgálati időről vagy az előkészítésről – hangzott el a keddi vita szekcióban.
Habár az MR-vizsgálat megfelelő alternatívája a CT-nek beteg gyerekek esetében, mégis sokszor van szükség altatásra, vagy szedációra, hogy ne mozogjanak a vizsgálat alatt. Ezen gyógyszerekből származó szövődményeket viszont nem vehetjük félvállról, mert egyre nagyobb az aggodalom a lehetséges neurotoxikus hatásuk miatt. Dr. Randall Flick előadó szerint a toxicitás jelenti a legnagyobb kockázatot.
Az elmúlt 10-15 évben egyre több, az elsősorban állati kísérletekből származó bizonyíték, hogy ezek a gyógyszerek károsodást okoznak a fejlődő agyban, mégpedig úgy, hogy az apoptózisra hatva meggátolják a normális sejtműködést, viszont míg az állatok esetében ez jól levezethető, a gyerekeknél nem ilyen egyszerű a helyzet. A kutatások eredményei nem mutatnak egyértelmű eredményeket, bár még folyik a kiértékelés, de már sejthető az összefüggés az altatás és az agyi sérülés között. Dr. Flick szerint mindez igazolja a múltban látott eredményeket, miszerint azoknál a gyerekeknél, akik 2 éves koruk előtt 1-nél többször estek át altatáson, nagyobb százalékban fordul elő a tanulási nehézség és ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar).
Az a tézis, hogy csak CT vizsgálatot vagy altatásos MR vizsgálatot végezhetünk kisgyerekeknél téves – állítja a szekció másik előadója dr. Shreyas S. Vasanawala. A jelen MR technikákkal igen is a kiválthatóak a CT vizsgálatok, altatás és szedáció alkalmazása nélkül is.
A megfelelő lépéseket már a vizsgálat kezdete előtt meg kell tenni. Az előadó szerint sokat segít például, ha igyekszünk gyerekbarát környezetet teremteni a vizsgálóban. Lehetőség szerint kerüljük a kontrasztanyag adását, mivel ezt viselik legrosszabbul a gyerekek. A vizsgálatot megkönnyíthetjük, vagyis elkerülhetjük, esetleg minimalizálhatjuk a szedációt, ha „silent” szekvenciákat vagy egyéb eszközöket, például DVD szemüveget alkalmazunk, valamint az új és fejlett MR szekvenciáknak köszönhetően a vizsgálati idő is csökkenthető.
Dr. Vasanawala ajánlása szerint például a szabad légzésben végzett protokollok alkalmazásával elég információt nyerhetünk a szív állapotáról, csupán 10 perc alatt. Hasi vizsgálatoknál pedig egyetlen mérés is elegendő a vakbélgyulladás kizárására, de egyéb betegség például a hasnyálmirigy gyulladás is megállapítható. Az ízületi vizsgálatok esetében pedig ajánlja a 3D-s szekvenciák használatát, mely során például a térdről végzett 6 perces méréssel olyan elváltozás is látható, mint a meniscus szakadás, ugyan úgy, mint egy 30 perces protokollnál.
Ha csak párat kipróbálunk ezek közül a technikák közül, már is csökkenthetjük az altatások időtartamát, gyakoriságát és mélységét – zárta beszédét dr. Vasanawala.
Forrás: RSNA