Gyermekradiológiai továbbképzés Debrecenben
Beszámolók | 2018. október 28. 16:04 | Utolsó módosítás dátuma - 2018. november 14. 18:29 | Forrás: radiologia.hu - dr. Lánczi Levente
Az immár szokásos őszi gyermekradiológiai továbbképzést tartották meg a hétvégén Debrecenben.
Berényi Ervin professzor úr a gyermek-idegsebészeti műtéti tervezést járta körül előadásával. Sugárterhelés ide, vagy oda, a valós, nagyfelbontású 3D képet nyújtó CT vizsgálat olykor megkerülhetetlen, bizonyos neuronavigációs eszközök, vagy szoftverek számára a CT képek nélkülözhetetlenek. Lehetőleg legalább 128 szeletes berendezéssel készüljenek a képek, a sugárdózis minimalizálásával, kiemelt figyelemmel a szemlencsére!
A multiparametrikus MRI képek egy-egy elváltozás pontos karakterizálásához szükségesek. MRI esetében az alapszekvencia a natív 3D T1 submilliméteres izotróp voxeles mérés, lehetőleg 3T térerejű berendezésen. Ezzel nem csak részletes anatómiai információhoz jutunk, hanem olykor templátokhoz is szükséges rögzíteni a képanyagot, amit szintén ezekkel a képekkel végezhetünk el. Kontrasztanyag adása is szükséges lehet, azonban ekkor sem hagyható el a natív 3D T1 mérés, mert a posztkontrasztos sorozatokon a kontrasztanyag környezetében műtermékek keletkezhetnek.
Szintén kontrasztanyaghoz kötöttek a tumorkarektirisztikában egyre inkább előtérbe kerülő perfúziós mérések is. Az alapszekvenciák a következők szerint alakulnak: 3D T1 izotróp voxeles natív és kontrasztanyagos mérések, 3D FLAIR, SWI, DTI. Ez kiegészíthető 3D TOF MRA, fMRI mérésekkel - utóbbi gyermekkorban korlátozott, illetve mindenképp megemlítendő, hogy bizonyos életkorban csak altatásban végezhető el MRI.
Agytumorok esetében szem előtt kell tartani az osztályozást, illetve a terápiás választ is, korszerűen a RANO kritériumrendszer használatos és önmagában a kontrasztanyag-halmozás nem diagnosztikus (ismert a pseudoresponse-pseudoprogressio jelensége).
Lombay Béla professzor úr vette át a szót, aki egyrészt bemutatta a gyermekradiológia jelen helyzetét és remélhetőleg fényes jövőjét Miskolcon, illetve Debrecenben, aminek jó alapja lehet a közelmúltban megalakult gyermekradiológiai grémium a Debreceni Egyetemen, mely az országban a második. Az előadások sorát az igazságügyi vonatkozásokkal, a képalkotás és leletezés technikájával folytatta professzor úr, számos irodalmi hivatkozást, illetve esetet ismertetve. A hiba kódolva van a radiológiai munkában, de hogy ezt minimálisra csökkentsük, fontos azok azonosítása, elemzése. Eredhet percepcióból, memóriából - az ismeretek hiányából -, lehet motivációs eredetű, de akár ezek kombinációja is. Egy lehetséges kivédési mechanizmus a strukturált, szisztematikus leletezés. A leírásban fontos azt megállapítani, hogy valami normális, netán valami hiányzik, vagy rendellenes. A radiológiai kép alapján adható-e diagnózis, illetve fontos annak - olykor szubjektív - “bizonyossága”. Hangsúlyozni szükséges további vizsgálatok, konzultációk javaslatát, amennyiben szükségesnek tartjuk.
Az előadásokat a miskolci Fodor Krisztina sürgősségi témákat felölelő dupla előadása (neurológiai, illetve mellkas-has-kismedence sürgősség) zárta. Gerinctraumák esetében olykor szükség lehet CT vizsgálatra, de külön figyelnünk kell a csontosodási magvakra, főleg a nyaki gerincen (atlas, axis!). A kutacsok záródása előtt, különösen újszülöttek esetén az ultrahang intracranialis eltérések vizsgálatára is jól használható ágy melletti vizsgálómódszerként, agyvérzés, kamravérzés, hydrocephalus jól vizsgálható így, de ischaemia, gyulladás nem mutatható ki vele!
A törzset érintő sürgősségi helyzetekben mindenképp ultrahang transzducert kell kézbe vennie a vizsgáló orvosnak - legyen ő akár gyermekgyógyász, gyermeksebész, vagy gyermekradiológus. A FAST/eFAST vizsgálat alapvető módszer. Fontos ismerni a gyermekek fiziológiás sajátságait: a rekesz, bordák horizontalis lefutásúak, a mellkasfal rugalmas, a légúti izomzat és támasztó porcrendszer kevéssé fejlett, míg a hasi szervek lejjebb helyezkednek el, és kevés az intraabdominalis, illetve subcutan zsírszövet mennyisége. A sérülések osztályozásánál javasolt az American Association of Surgeons in Trauma (AAST) rendszereinek használata. Klasszikus gyermekgyógyászati sürgősségi kórképeknél keressük az ismert jeleket, például invagináció esetében a vezérpontot, volvulus esetén az örvényjelet. Szintén a fiziológiából adódik, hogy appendicitis esetén az egyébként is vékony bélfal miatt hamarabb alakulhat ki perforáció, vagy a kisebb uterus miatt lazább az ovariumok felfüggesztése, ezért is gyakoribb az ovarium torsio. Mellkas esetén a rekeszsérvek, idegentestek a felnőtt vizsgálatoknál gyakoribbak, valamint a PTX megjelenése is változatos, felismerésére, követésére egyre inkább használatos módszer az ultrahang.
A finom ebédet követően Vrancsik Nóra esetbemutatásai következtek. Olyan - egyébként talán nyilvánvaló - praktikus információk kerültek így reflektorfénybe, minthogy ventriculoperitonealis shunt esetén hasi ultrahang vizsgálat során a hasi szabad folyadék jó jel, hiszen a shunt vezetésére utal. Szép példákat láthattunk nyirokcsomó beolvadásra, három hetes korban felfedezett újszülöttkori claviculatörésre és áttekintettük az újszülöttkori potenciális légzészavart okozó kórképeket, melyek: IRDS, neonatalis pneumonia, meconium aspiráció, átmeneti tacypnoe, illetve az éretlen tüdő (koraszülött) lélegeztetése során kialakuló bronchopulmonalis dysplasia. Előkerült a shaken baby syndroma is, a legfontosabb praktikus tanács talán az, hogy gyanú esetén mindenképp bent kell tartani a gyermeket. A kivizsgálás pedig magába foglalja minden végtag AP, ill bizonyos esetekben oldalirányú felvételeit, kétirányú gerinc, borda és AP medencefelvételt, koponya CT-t. További célzott felvételek, koponya MRI, csontszcintigráfia egészítheti ki a vizsgálatokat, tipikus a metaphysis sarkának sérülése.
Terítékre kerültek továbbá a különböző érbiztostási módszerek: v. umbilicalis katéter (VUK), mely centralis vénának minősül, az a. umbilicalis katéter, amelyen keresztül akár direkt vérnyomás is mérhető, illetve a PICC line, melyet perifériás vénán (általában v. brachialis) “úsztatják fel”. Valamint külön foglalkoztunk a gyermekkori mellkasröntgenekkel, mindenek előtt a thymus azonosításával. Ami segítheti a leletező orvost: ez egy “soklebenyes”, vitorla alakú szerv, melyen a tüdő erei áttűnnek, más a helyzete be-és kilégzésben, jellemző a hullás, illetve az incisura jel. Pneumoediastinum gyanúja esetén még segíthet is a jelenléte, ekkor jellegzetes az úgynevezett versenyvitorla jel.
Aki lemaradt volna, ne csüggedjen, mert a közeljövőben az MRT Ifjúsági Bizottsága tervez a Fiatal Gyermekgyógyászokkal közös workshopot, szintén Debrecenbe. Részletek hamarosan!