Hagyományos röntgenvizsgálatok

Betegtájékoztató - Vizsgálatok | 2010. augusztus 11. 19:52 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. december 12. 04:49 | Forrás: radiologia.hu

Hagyományos röntgenvizsgálatok - az alábbiakban arról szeretnénk tájékoztatni, mi várható ettől a vizsgálattól, és mit kell majd figyelembe vennie a vizsgálatra való előkészület során.

A radiológiai vizsgálatok alatt régen - szinte teljes mértékben - a röntgenfelvételek készítését és az ún. átvilágítást értettük. Ma ezeket hagyományos röntgenvizsgálatoknak hívjuk, hiszen számos, egyéb, azóta kifejlesztett képalkotó diagnosztikai eljárást is alkalmazunk.
Az orvosok régóta szerettek volna "belelátni" a páciensekbe, de ez sokáig nem volt lehetséges. Ehhez alapelvében valami olyan, vélhetően hullámtermészetű dolog szükséges, ami a szöveteken részben áthatol (lehetőleg károsítás nélkül) és aztán valamivel érzékelhető. Röntgen 1895-ben felfedezte az X sugarakat, amely felfedezést az első fizikai Nobel-díjjal jutalmaztak. Ezzel az első olyan eszközt adta az orvosok kezébe, amely lehetővé teszi, hogy tényleg belelássanak a pácienseikbe. A röntgenfelvétel biztonságos és hatékony eszköz minden beteg számára kortól függetlenül. Mindennek alapja az, hogy a röntgensugár az emberi testen (ill. bármilyen élő vagy élettelen anyagon) áthaladva részben elnyelődik. A testen átjutott "megmaradó" sugár arra alkalmas filmen vagy érzékelő eszközön kémiai, egyéb reakciók révén egy árnyékképet hoz létre (vagy elektromos jeleket kelt). Ennek kontrasztja, azaz, hogy milyen részletek különülnek el, elsődlegesen magától a vizsgált testtől függ, annak vastagságától, anyagának minőségétől (sűrűség, kémiai szerkezet). Befolyásolja továbbá az alkalmazott sugár keménysége (energiája), amit a vizsgálóberendezésen a felvételt készítő röntgenasszisztens állíthat be.

A vizsgált testrészről így egy szummációs (összegzett) kép keletkezik. Szummációnak azért nevezzük, mert a sugár útjába eső valamennyi szerv, szövet képe megjelenik a filmen. Egy mellkasi felvétel esetében azonban már gondot jelenthet, hogy a főként levegőt tartalmazó, így "átlátszó" tüdőre a szív és a mediastinumban (a két tüdő közti rész a mellkasban, mely tartalmazza a nyelőcsövet, a légcsövet, a szívből jövő és oda befutó nagy ereket, nyirokcsomókat stb.) lévő több lágyrész, a bordák is rávetülnek. Ezt a zavaró hatást különböző irányból készült felvételekkel lehet csökkenteni. Másik lehetőség az úgynevezett rétegfelvételek készítése, ezeket azonban a CT (és az MRI) birtokában már csak korlátozottan használjuk.
Minden nehézséget és a modern berendezések meglétét tekintve is a hagyományos röntgenvizsgálatoknak fontos szerepe van a jelenlegi diagnosztikában és a belátható jövőben is. Alkalmazási körük azonban beszűkült, hiszen sok betegségre a röntgenfelvételen látott következményes elváltozásokból (például térfoglaló hatás) vagy a látható meszesedésből következtethettünk, vagyis indirekt jelekből. Ezek döntő többsége ma már direkt módon kimutatható, pontos kiterjedésük is megadható. Például az agyi daganatok gyanúja esetén CT vagy MRI készül, a hagyományos röntgenvizsgálat feleslegessé vált.

Megmaradt azonban sok kórkép, amelyek vizsgálatára elsősorban vagy első lépésben klasszikus röntgenfelvétel szükséges. Például végtagi csontsérülések esetén legtöbbször elegendő a két irányból készült felvétel. A gerinc bizonyos betegségeiben is gyors és informatív. A mellkasi (főként tüdő) betegségeknek is alapvető első képalkotó vizsgálata.
Ezen túl orvosa még számos okból kérhet röntgen felvételt, hiszen olyan panaszok, problémák felderítésére alkalmas, mint meghatározni, hogy az adott csont elmozdult a helyéről, apró darab tört le belőle vagy eltörött, ízületi sérülések és csont fertőzések, csontritkulás felderítésére, tartós mellkasi fájdalom és köhögés okának felderítésére, bordatörés vagy tüdőbetegségek felismerésére, gyermekek esetében esetlegesen lenyelt tárgyak helyének azonosítására.

Továbbá a röntgen fontos szerepet játszik a daganatos betegségek diagnosztizálásában is. Röntgen segítségével megállapítható, hogy tüdőrákról van-e szó, avagy a test valamely más pontjáról eredő daganatról, amely átterjedt a tüdőre.
Egyéb daganatos betegségek felderítésében is használatos úgymint, vastagbél daganat, gyomor, vese és mellrák.
A legtöbb röntgenvizsgálat nem igényel semmilyen különösebb előkészületet. Elképzelhető, hogy megkérik arra, hogy vegyen fel egy köpenyt a vizsgálat előtt. Ékszert, szemüveget nem viselhet a vizsgálat során, illetve semmilyen fém tárgyat sem tarthat magánál, mivel ezek megjelenhetnek a felvételen, ezáltal kitakarhatják a vizsgálni kívánt testrészt, csökkenthetik a lelet információértékét az orvos számára. A felső tápcsatornai (nyelőcső-gyomor) röntgen vizsgálatra éhgyomorral kell érkeznie, az alsó tápcsatorna röntgen vizsgálat előtt pedig ki kell tisztítani a vastagbelet. A röntgen vizsgálat után a szokásos napi tevékenység folytatható, kíméletre nincs szükség. A vizsgálat végzője párnákkal, esetleg homokzsákokkal segíthet megtartani a felvételhez szükséges testhelyzetet. A röntgenfelvételek általában 10-15 percet igényelnek összesen.
A röntgenvizsgálat teljesen fájdalommentes. A felvételhez szükséges esetleg kényelmetlen testhelyzet illetve a bizonyos esetekben szükséges levegő visszatartás jelenthet némi kellemetlenséget.

A hölgyek mindenképp tájékoztassák a vizsgálat végzőjét, ha tudnak terhességükről vagy fennáll annak lehetősége, ugyanis a röntgensugaraknak magzatkárosító hatása lehet. Terhességben, a magzatkárosodás nagy veszélye miatt, a röntgen vizsgálatok kerülendők.

A modern röntgen készülékek és a helyesen megválasztott vizsgálati forma mellett a szervezet elhanyagolható röntgen sugárzásnak van kitéve. Bizonyos esetekben azonban a szervezetet sugárkárosodás érheti, amely elsősorban a női és férfi ivarszerveket, másrészt a vérképzőrendszert károsíthatja. Fogamzó korban lévő nők röntgen vizsgálatánál nagy körültekintésre van szükség.